Igencsak borúlátók a magyar gazdaság kilátásait tekintve a hazai nagyvállalatok. Ismét csökkent az éves várakozásaik mérésére kidolgozott mutató, a K&H nagyvállalati növekedési index. Mivel a bank 10 éve vizsgálja a hazai nagyvállalatok várakozásait, az index jól tükrözi azt a drámai változást is, ahogyan a bizonytalanság az üzleti környezet részévé vált. Az elmúlt két negyedévet lassú lejtmenet jellemezte, és az is figyelmeztető jel, hogy az index nem tudja áttörni a nulla szintet. Mindez annak tudható be, hogy a gazdasági környezet alakulását továbbra is negatívan látják a cégek – mondta Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.
A felmérés tanúsága szerint a cégmérettel együtt nő a pesszimizmus. Az is kiderült, hogy nagyobb beruházásba magyar cégek nem szívesen kezdenek, ehhez ugyanis hiányzik a kereslet. A folyamatosan növekvő borúlátás ellenére a cégek nem terveznek létszámleépítést, arra törekszenek, hogy a nehezen megszerzett munkaerőt megtartsák. A cégvezetők a következő egy évben nem várnak jelentős forintleértékelődést, azonban az árfolyamok ingadozásra számítanak.
Németh Dávid, a bank vezető elemzője szerint a következő egy évre előretekintve legaggasztóbb történet az infláció alakulása: az elmúlt hónapokban látványosan lassult ugyan a fogyasztói árak emelkedése, de közel sem ilyen gyorsan csökkent a maginfláció, amely arra utal, hogy a mélyrétegekben még ott vannak az inflációs kockázatok. A KSH ma közli a márciusi inflációs adatot, az elemző arra számít, hogy a februári 3,7 százalékos árindexszel megegyező értéket közöl majd statisztikai hivatal, esetleg még egy tizeddel lejjebb kerülhet a mutató. Úgy véli, ez lesz az infláció idei mélypontja, és a következő hónapokban oldalazás indul el a 3,7 - 4,2 százalékos sávban. A banki elemző szerint az év utolsó hónapjaiban az infláció újra 5 százalék fölé emelkedik, decemberre 5,5 százalékig nő, így az idei éves pénzromlás 4,2-4,3 százalék lehet.
A hazai GDP idén 2-2,5 százalékkal bővülhet, szemben az Unió várható fél százalékos növekedésével, vagyis ez évben - 2019 óta először - már érdemi felzárkózás várható az uniós átlaghoz. A magyar kormány célja, hogy az egy főre jutó GDP-t tekintve 2030-ra az uniós átlag 90 százalékára fejlődjön fel a magyar gazdaság a tavalyi 76 százalékról. A jelenlegi növekedési ütem mellett következő tíz évben csak arra van esély, hogy a magyar GDP az uniós átlag 85 százalékára emelkedjen. Eközben a sokkal gyorsabban fejlődő Románia, és a nálunk fejlettebb Csehország a jelenlegi trendek alapján 10 év múlva akár el is érheti az uniós átlagot. Az elemző szerint a lengyel gazdaság felzárkózása is gyorsabb lesz, s 10 év múlva az egy főre jutó lengyel GDP elérheti az uniós átlag 95 százalékát. Németh Dávid szerint ahhoz, hogy a kormányzati célkitűzés teljesüljön, azaz 2030-ra a magyar gazdaság elérje az uniós átlag 90 százalékát, komoly változásokra lenne szükség a gazdaságpolitikában.
Mivel már 2012 óta folyamatosan csökken a munkaképes korú lakosság aránya – a régió többi országához hasonlóan –, a demográfia folyamatok nemhogy segítenék a gyorsabb gazdasági növekedést, hanem inkább lassítják azt. Mind a lakosság természetes fogyása, mind a kivándorlás apasztja a rendelkezésre álló munkaerőt. A gyorsabb növekedéshez a beruházások is hozzájárulhatnak, de ezen a téren is változásra lenne szükség, miután az elmúlt években idehaza a kevésbé termelékeny épületberuházások adták a nagy volument, ráadásul ez is kifulladt. Magasabb növekedéshez magasabb hozzáadott értéket teremtő beruházások felé kellene fordulni, legyenek azok akár gépberuházások, vagy például kutatás-fejlesztés, illetve más szellemi értéket növelő beruházás, mert ezekben a magyar gazdaság a régiós átlaghoz képest is lemaradt. Németh Dávid szerint ha magasabb növekedési dinamikát szeretnénk elérni a következő években akkor beruházások minőségében is fordulatra lenne szükség a számtalan reform mellett, amelyek az oktatás vagy az egészségügy minőségi fejlesztését is érintenék.
A kormány inkább elengedheti a hiányt
A szakértők szerint rövid távon nem valószínű, hogy a kormány megpróbálkozna a gazdaság élénkítésével, ugyanis ezt a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé. A büdzsé hiánya március végére elérte az egész évre eredetileg tervezett érték 92 százalékát, sőt a már megemelt új deficitcél felét is, ami azt erősíti, hogy a kormányzat által megcélzott GDP 4,5 százalékánál is magasabb lehet idén a hiány. Sem a nagyvállalatok, sem az K&H szakértői nem számítanak arra, hogy a költségvetés kiigazítása adóemelésekkel járna, sokkal valószínűbb a hiány elengedése. A kormány inkább az államadósság-mutató csökkentésére koncentrál majd, amire pedig megvan a lehetősége a magas készpénztartalékok év végi mérséklésével – mondta Németh Dávid.
