A Gólyahír Egyesületet az ezredfordulón azért alapította Mórucz Lajosné Gabika védőnő, hogy a titkolt terhességek ne vezessenek végső elkeseredésben csecsemőgyilkossághoz. Ingyen hívható krízisvonalat hozott létre és Százhalombattán egy krízislakást, ahol egyszerre hat kismamát tudnak fogadni, biztosítva számukra a tápláló élelmet, a vitaminokat és az orvosi ellátást. Segítségükkel 24 év alatt 1102 gyermek került családba. Több gólyahíres családnál vérszerinti testvérek is együtt nevelkednek, mert ha az anya újabb örökbeadási szándékával az egyesülethez fordul, elsőként az örökbefogadókat kérdezik meg, vállalják-e a testvért is.
,,Akik minket megkeresnek, általában már felmértek minden számukra elérhető lehetőséget, vagy azt látják, hogy még segítséggel se sikerülne megtartani a babát. Vannak köztük tanulók, és olyanok is, akik nem érzik magukat késznek az anyaságra, de a többség a mélyszegénység miatt nem tud (több) gyereket vállalni" – mondja Mócsa Nikoletta elnökségi tag. ,,Ha jön egy hívás, mi az ország másik végébe is elmegyünk, hogy krízistanácsadást nyújtsunk. Mindig az anya szándékát nézzük, és abban támogatjuk. Lehet, hogy a segítő beszélgetés hozza meg a megoldást, vagy szembesíti őt azzal, hogy a gyerekéről akar lemondani, és végül megmozgat minden követ, hogy meg tudja tartani. Sajnos a gyámhivatalok, családsegítők is eszköztelenek, ahogy nekünk is szűkösek a lehetőségeink. Ehhez rengeteg tárgyi feltétel és anyagi lehetőség hiányzik (szociális bérlakás, munkahely stb). Az anyaotthonok telítettek, és fizetni kell az ellátásért. Innen is nehéz egy életet felépíteni, kisgyermek mellett munkát vállalni. Valódi esély akkor van a gyerek megtartására, ha a család felsorakozik az anya mellé. De nincs mindenki mögött támogató rokonság, vagy erős szociális háló."
Az egyesület önkéntesei évente 50–60 krízistanácsadás tartanak és átlagosan 35 nyílt örökbefogadás lebonyolításában segítenek, noha jóval több, jelenleg 230 házaspár várakozik a listájukon. Számukra évente kétszer rendeznek nyílt napot – a legközelebbi április 13-án, Százhalombattán lesz –, amikor a hasznos információk átadása mellett megismerkedhetnek más „gólyahíres” örökbefogadó családokkal, meghallgathatják személyes tapasztalataikat.
Többnyire a bajba jutott kismamák keresik meg a Gólyahír Egyesületet, de előfordul, hogy hozzátartozók hívják őket. Mint az a nevelőszülő, aki saját gyerekei mellett nevelt fel roma származású testvéreket, köztük azt a lányt, akinek segítséget kért. A lány külföldön volt, lejárt papírokkal, csak a határon ezt nem vették észre, így vissza tudott térni az országba. A krízislakásban épp nem tudták fogadni, ezért két hetet hajléktalanszállón kellett töltenie, majd Százhalombattán hordta ki a babát. Előtte elmentek megcsináltatni az iratait egy budapesti kormányablakba. Csakhogy a lány nem tudta a személyazonosságát igazolni – valójában azt sem tudta, mi a családneve, miután életében többször változott –, így nem kaphatott anyakönyvi kivonatot, amivel személyit és TAJ kártyát tudott volna igényelni. „Ez egy ördögi kör. De ha szociális munkás megy velük, akkor általában mégiscsak elkészülnek a papírok. Ezt a végtelenül bonyolult esetet is sikerült megoldani" – mondja Mócsa Nikoletta. ,,Szerencsére a szülés alapjog, de akinek nem rendezett a társadalombiztosítási viszonya, azon nem végzik el a nőgyógyászati vizsgálatokat, a vérvételt, ultrahangot, ami magánellátásban legalább 50 ezer forint egy alkalommal, amit az egyesület az 1 százalékos felajánlásokból fedez. Sokan azt sem tudják, hogy amint nagykorúvá válnak és már nem tanulnak, fizetni kell az egészségügyi járulékot. Az egyik kismamánknak több mint félmillió forint hátraléka keletkezett, mire hozzánk került. És amikor ezek a lányok lakcím és tb nélkül fordulnak orvoshoz, gyakran éri őket hátrányos megkülönböztetés” – tapasztalja a segítő. A lány, akinek végül sikerült rendezni a papírjait és elintézni a szociális alapon igényelt TAJ kártyát, 5 hónapig volt náluk. Megismerkedett az örökbefogadó házaspárral, együtt is szültek, és amikor letelt a hat hét, ameddig az életetadó meggondolhatja magát, nyugodtabban élhette meg veszteségét.
„Az életet adó az örökbeadási döntését ma már csak abban az esetben vonhatja vissza, ha ő vagy egy családtag tudja nevelni a gyereket. De hat hét alatt kevés esély van sordöntő változásra. Nincs hová menni ezeknek a lányoknak, nincs jövedelmük, lakhatásuk, így fiúk karjában kötnek ki, és miután nagyon vágynak a szeretetre, könnyebb elcsavarni a fejüket” – magyarázza Mócsa Nikoletta. Így történt ezzel a lánnyal is, nem sokkal később megint terhes lett, szerencsére ugyanannak a családnak tudta örökbe adni a gyereket, így mindkét szülötte testvérként nevelkedhet. De miután továbbra sincs pénz fogamzásgátlásra, sem terhességmegszakításra, a probléma rendre újratermelődik.
Noha a kormány is azt kommunikálja, „minden gyereknek családban a helye”, jelenleg Magyarországon 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban és 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből. A Gyermekjogi Civil Koalíció 2023-as jelentése szerint most is 50-100 csecsemő vár több hónapig kórházi körülmények között arra, hogy rendeződjön a sorsa.
,,Mi nem a családnak keresünk gyereket, hanem a gyereknek szülőt. Nagy veszteségélmény lemondani egy gyerekről, de aki megteszi, nem a saját fájdalmát nézi, hanem azt, hogy a gyerekének jó legyen. A nyílt örökbeadással az anyának megmarad a lehetősége, a reménye, hogy a gyerek kíváncsi lesz rá. Nem azt hallja, hogy őt ott hagyták a kórházban, hanem azt, hogy gondoskodtak róla, mert az örökbefogadók tisztelik az életet adót és nem ítélik el. Ha kéri, küldenek a gyerekről fényképet is, beszámolnak a fejlődéséről. Hozzánk házaspárok jelentkezhetnek, mert az örökbeadók is azt szeretnék, hogy teljes család legyen a gyerekük körül” – magyarázza a segítő.
