Hitler „gyöngyszeme” a Burgtheaterben

A háború után az osztrák emlékezetpolitika évtizedekig a nácizmus első áldozataként láttatta Ausztriát, Thomas Bernhard 1988-ban, a bécsi Burgtheaterben bemutatott Heldenplatz című színműve e képmutatást leplezte le. Most ugyanitt egy akcióművész emlékeztetett a sötét múltra.

„Higgyék el, számomra ez a város egy gyöngyszem. Ez (a város) fog holnap igent mondani az Anschlussra.” Ez a mondat 1938. április 8-án hangzott el a bécsi Városháza első emeletére ácsolt faerkélyről Adolf Hitler szájából. Vátesznek bizonyult: másnap a város lakóinak 99,6 százaléka mondott népszavazáson igent arra, hogy Ausztria csatlakozik a Harmadik Birodalomhoz.

Pontosan 86 évvel később, ugyanezen a napon Wolfgang Flatz vorarlbergi akcióművész emlékezett meg a történetről, méghozzá Ausztria elsőszámú színházában, a Burgtheaterben. Az este hat órakor kezdődött happening külső helyszíne a színház bejárata volt, tíz hosszúkás ablakot vörös zászlóval fedtek be, benne fehér körrel. Ebben azonban nem fekete horogkereszt volt látható, mint sok éve, hanem egy kutya, egy német dog feje.

Az alkotó az 1998-ban elhunyt kutyájának is emléket állított, noha neki nem dogja, hanem német juhászkutyája volt. A bejárat fölé a régi balkonnál is ideiglenesebb erkélyt szerkesztettek, ennek ablakából nem a birodalmi kancellár szónokolt, hanem egy német színésznő, Bibiana Beglau volt látható, náci német katonaruhában, Hitler-bajusszal. Nem élőben, hanem végtelenített filmszalagon, hátsó LED-megvilágítással, háromféle mozdulattal.

Este nyolc órakor bent a színházban a 80 perces előadás kezdődött, ahol maga a producer-főszereplő, Flatz is játszott, egy keskeny ágyékkötőtől eltekintve, ruhátlanul. Testén kiterjedt, mély mondanivalókat rögzítő tetoválásokkal, amelyeket a végrendelete szerint a halála után a testéből kimetszenek, preparálnak, majd üveg alatt kiállítanak. Flatz zöld árnyalatú napszemüveget viselt, jobbkezén hatalmas gyűrűket. A produkció harmadik elemét folyosói kiállítás alkotta a Hitler-beszéd nyomán. Ezt május végéig tekintheti meg a közönség, míg az előadást és a kültéri díszletet csak április 8-a és 10-e között láthatta. A művész elárulta: számára döbbenetes erővel hatottak Hitler szavai, amelyek legfőbb mondanivalója a német nép éltetése volt, de még ennél is megrendítőbbnek találta az akkori bécsi polgármester, Hermann Neubacher szavait. Az ő személye – színészi megformálásban – szintén feltámadt az előadásban. Amelyben katonákat, emberek által alakított kutyákat is lehetett látni.(A színház szabályzata tiltja a kutyákat élőben szerepeltetni.)

A városháza hatalmas épülete éppen szemben van a Burgtheateréval. Flatz produkciójával egyidőben a 25. stájerországi tavaszt ünnepelték odaát, a Rathausplatzon, a száznál alig több színházi érdeklődővel ellentétben több ezren.

A 71 esztendős vorarlbergi performanszművész, aki civilben különleges csomagolástechnikával, speciális építőanyagok előállításával foglalkozik, szülővárosában, Dornbirnben saját múzeumot is működtet. A sajtónak elárulta, hogy ő már tavaly, a „gyöngyszembeszéd” 85-ik évfordulóján szerette volna többrétegű műsorát bemutatni, de a színház igazgatója, Martin Kušej arra kérte, hogy várja meg vele az ő utolsó igazgatói évét. A karintiai tartományból származó igazgató-rendező, aki számos németnyelvű színháznak volt főszereplője, dirigense, döbbenettel konstatálta, hogy már 2022-ben közölték vele: 2024-ben lejáró megbízatását nem fogják meghosszabbítani. Indokolásképpen arra hivatkoztak az illetékesek, hogy a félelem légkörét keltette Ausztria elsőszámú színházában. Flatz ellenben hálásan megköszönte Kušej segítségét, szerinte enélkül nem is került volna sor a persziflázsára.