A magyar reformátusok egységének napja egység hiányában elmarad. Pedig 2009 óta minden évben megtartották, és már az idei rendezvényt is beharangozták: református portálok hírül adták, hogy remekül haladnak a debreceni esemény előkészületei. A kegyelmi botrány azonban közbeszólt.
Félreértés ne essék. A hivatalos református álláspont nem azt kifogásolja, hogy Balog Zoltán püspök mindeddig nem adott épkézláb magyarázatot arra, az államfő tanácsadójaként miért javasolta kegyelemre K. Endrét, a bicskei pedofil-ügyben jogerősen elítélt igazgatóhelyettest, hanem azt, hogy református létére valaki nagy nyilvánosság előtt – kétségkívül vehemens szavakkal – hangot adni merészelt nemtetszésének.
A református egyház zsinati hivatalának közlése szerint ugyanis azért nem ünneplik meg ebben az évben az egységnapot, hogy „testvéri együttlétünk és egyik legjelentősebb rendezvényünk ne válhasson a jelenlegi felfokozott hangulat áldozatává vagy politikai haszonszerzés eszközévé. Látva, hogy egyházunkat és annak tisztségviselőit most már politikai rendezvények színpadjairól támadják, helyesen döntöttünk”.
Nincs szükség különösebb kódfejtő képességre a szöveg megértéséhez. Tarr Zoltán református lelkész volt az, aki a Magyar Péter által meghirdetett Kossuth téri tömegdemonstráció szónokaként Balog Zoltán püspöki lemondását, nem mellékesen az állam és az egyház szétválasztását követelte. Az első adandó alkalommal elbocsátották munkahelyéről, egy minisztériumi háttérintézményből. A zsinati hivatal felhorgadásába az iránta érzett empátia, netán a vele vállalt szolidaritás már nem fért bele.
Senki sincs Magyarországon, aki meglepődött volna a retorzión. Nem lepődött meg Tarr Zoltán sem. „Mindenkinek, aki kiáll egy ügy mellett, szóvá tesz valamit, vagy nem feltétlenül ért egyet az uralkodó véleménnyel, fel kell készülnie arra, hogy ennek súlyos következményei lehetnek” – kommentálta a történteket a Népszavának.
A református egyház hivatala úgy lépett fel, hogy saját pozícióinak védelme mellett egyúttal a kormány igényeit és elvárásait is kiszolgálta. A kormány úgy járt el, hogy abban kedvét lelte a szövetségesének tekintett református egyház. Ma én teszek szívességet neked, holnap te teszel nekem. Mint a régi szép, posványos időkben.
A Fidesz, amikor 2010-ben hatalomra került, megígérte, hogy partneri viszonyt teremt állam és egyház között. Ahogyan annyi más ígéretét, ezt is megszegte. A Fidesz egybeforrt az állammal, az állam összefonódott az egyházzal. Balog Zoltán püspök, volt fideszes miniszter ügye ezért is ennyire pusztító hatású. Rávilágít ennek az összefonódásnak a rejtett szövevényeire, megmutatja az egyház és állam egymásba hatolásának fájdalmas következményeit, rombolja a vallás erkölcsi alapzatát.
A Kossuth téri demonstráció után a református egyház zsinatának elnökségi tanácsa is kiadott egy közleményt. Ebben az áll, hogy „az egyházi testületekben és fórumokon azon munkálkodunk, hogy egyházunk megújuljon”. Ami azt illeti: éppen ideje lenne elkezdeni.
