Szenzációsnak minősített, véletlenül előkerült dokumentumokat mutattak be a holokauszt idejéből a fővárosi levéltárban

A Boráros téren pedig „köztéri emlékjelet” avattak a csepeli Horthy-ligetbe internáltak emlékére.

„Köztéri emlékjelet” avatott Karácsony Gergely főpolgármester kedd délelőtt a Boráros téren. Varga Tamás szobrászművész alkotása arra emlékeztet, hogy Horthy-liget néven 1944 márciusától 1944 augusztusáig gyűjtő- és internálótábor működött a Csepel-szigeten. Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) elnöke adatai szerint a táborban összesen mintegy hétszáz ártatlan embert tartottak fogva: közöttük a korszak neves újságíróit, szerkesztőit, íróit, színművészeit, jogászait. Mintegy kétszáz embert innen hurcoltak el Auschwitzba.

A főpolgármester délután aztán részt vett a fővárosi levéltárban tartott eseményen is, ahol Kenyeres István főigazgató és Sipos András főosztályvezető arról számolt be:

A szóban forgó épületben működött az 1944 júliusában felállított Budapest székesfőváros és környéke lakásügyi kormánybiztosának hivatala. A dokumentumok – ezek közül néhányat kiállítottak a helyszínen – arról tanúskodnak, hogy milyen megdöbbentő harc folyt a lakásokért, mennyi igény jelentkezett a zsidók összeköltöztetése folytán megürült ingatlanokra. Az „ügyintézés” még akkor is zajlott, amikor a szovjet csapatok már Budapest határában voltak.

2015-ben ugyanebben az épületben, egy másik lakásban az úgynevezett „csillagos házak” kijelölésének előkészítéséhez használt 1944-es adatszolgálati ívekre bukkantak. A kutatók sokáig abban a hitben voltak, hogy ennek az időszaknak a lakásügyi iratai megsemmisültek.