A versenyképesség erősítéséről és az egységes piac elmélyítéséről, valamint ennek részeként a tőkepiaci unió megteremtéséről tárgyaltak az EU állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójukon.
A vártnál hosszabbra nyúlt tanácskozáson több mint egy tucat tagállam ellenezte a széttöredezett tőkepiacok egységesítését célzó törekvéseket, ezért a vezetők elhalasztották a döntést, és megbízták az Európai Bizottságot, hogy készítsen jelentést az indokoltságáról.
Az uniós csúcson tárgyalt belső piaci reformok célja, hogy Európa a világgazdaság komoly tényezője, az Egyesült Államok és Kína riválisa maradjon, valamint elegendő pénzügyi forrással rendelkezzen a zöld és digitális átmenet megvalósításához, a védelmi kiadások jelentős emeléséhez. A versenyképes, környezetbarát és biztonságos Unió megteremtése évtizedeken át milliárdos befektetéseket igényel, és egyelőre senki nem tudja, hogy a közösség országai miből fogják ezt fedezni.
Enrico Letta volt olasz miniszterelnök szerint az EU egységes piaca óriási növekedési potenciált rejt, de további integrációja nélkül a közösség menthetetlenül lemarad a globális versenyben. A politikust egy éve kérték fel az uniós vezetők, hogy készítsen jelentést arról, hogyan lehetne az egységes piacot jobban működtetni. Beszámolóját csütörtökön ismertette a tagállami vezetők előtt, akik úgy döntöttek, hogy az év végéig folytatják az abban foglalt ajánlások kidolgozását. Ez a július elején hivatalba lépő magyar EU elnökségre is komoly feladatokat ró.
Az Európai Unió a népességet és a gazdaság méretet tekintve óriási piac, de az üzleti és a pénzügyi szféra dolgát megnehezíti, hogy sok területen még mindig 27 nemzeti piac létezik, saját szabályokkal, jellemzőkkel és vállalatokkal. Az olasz ex-kormányfő azt állítja, hogy Brüsszelnek a következő öt évet a pénzügyi szolgáltatások, az energia és a távközlés nemzeti piacainak az integrálására kell felhasználnia. “Az európai vállalatok hatalmas hátrányban vannak, különösen az Egyesült Államokból és Kínából származó globális versenytársaikkal szemben" - írja Letta a jelentésében. "Ez az egyenlőtlenség lemaradáshoz vezet az innováció, a termelékenység, a foglalkoztatás és végső soron az Unió biztonsága terén”.
Az egységes piac elmélyítése segítene abban is, hogy több magánfinanszírozást szabadítson fel az EU stratégiai céljaira, amelyekre a tagállamok szinte biztosan nem tudnak elég közpénzt mozgósítani. Ennek egyik eszköze a valódi tőkepiaci unió létrehozása, amely Enrico Letta előterjesztésében is hangsúlyosan szerepel.
Bár a tőke szabad mozgása elméletileg része az egységes piacnak, a tőkepiacok továbbra is sokkal széttagoltabbak, mint az Egyesült Államokban. Ennek eredményeként az európai vállalatok gyakrabban támaszkodnak banki hitelekre, mint kötvénykibocsátásokra. Az uniós országok több mint egy évtizede próbálnak dűlőre jutni a tőkepiacok integrációjáról. Ez egyebek mellett azzal járna, hogy több felügyeleti és ellenőrzési jogkört ruháznak Brüsszelre, amit a nagy részük ellenez. Emmanuel Macron francia elnök - aki a tőkepiaci unió kiteljesítésének egyik szorgalmazója - a csúcsot záró sajtókonferenciáján azt mondta, hogy a vita segített tisztázni a nézetkülönbségeket és a vezetők júniusi találkozójukon visszatérnek a témára.
Marc Rutte holland kormányfő újságírók előtt azt hangoztatta, hogy ha egységes piacról van szó, és tisztességes érvek hangzanak el, akkor érdemes megfontolni a nemzeti hatáskörök egy részének a feladását.
