Szombaton hivatalosan is elkezdődik a kampány a június 9-i önkormányzati és EP-választásra. A jelölő szervezetek – pártok, valamint civil formációk –, valamint az egyéni jelöltek ekkortól vehetik fel az ajánlóíveket, s kezdhetik el gyűjteni a támogató aláírásokat, előbbieknek május 7-ig, utóbbiaknak 6-ig kell összegyűjteniük a szükséges szignókat.
Ami az önkormányzati választást illeti egy főpolgármestert, 3177 polgármestert, 381 közgyűlési és 16 735 települési képviselőt választ meg a több mint 7,8 millió szavazásra jogosult. A helyhatósági voksoláson a fővárosi, kerületi, települési és vármegyei képviselőket, főpolgármestert és polgármestereket, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A települési, illetve vármegyei szavazáson azok járulhatnak az urnákhoz, akik az adott településen rendelkeznek állandó lakcímmel vagy február 11. előtt keltezett tartózkodási engedéllyel. Akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak, csak az EP-listákra voksolhatnak, az önkormányzati választáson nem. A nemzetiségi választáson azok vehetnek részt, akik május 31-én délután 4 óráig regisztrálnak az adott nemzetiség tagjának és kérik felvételüket a nemzetiségi választási névjegyzékbe. Június második vasárnapján 13 nemzetiség – bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán – tagjaként lehet majd voksolni.
A települési választások a lakosságszámtól függenek. Tízezer lakos alatt minden település egy választókerület, jelöltséget az szerezhet, akit a választók legalább 1 százaléka ajánlott. A képviselő-testület létszáma szintén népességfüggő – minimum 2, maximum 8 fő –, szavazáskor az összes jelölt neve egy szavazólapon szerepel, s legfeljebb annyi jelöltre lehet voksolni, ahány fős a képviselő-testület. Tízezer lakos felett a településeket választókerületekre – minimum nyolcra – osztják, a körzetben a jelöltséghez a lakosság 1 százalékának ajánlása szükséges, a szavazásnál a legtöbb voksot kapó nyeri el a mandátumot. Azok között a pártok között, melyek a körzetek legalább kétharmadában jelöltet állítottak, a töredékszavazatok alapján az 5 – közös lista esetén 10 vagy 15 – százalékot elért formációk között elosztják a kompenzációs mandátumokat.
Polgármester-jelöltséghez a 10 ezer főnél kisebb településeken a szavazásra jogosultak 3 százalékának, százezer lakosig minimum 300, e felett legalább 500 választónak az ajánlása szükséges. A fővárosi kerületi választások szabályai megegyeznek a településivel, emellett a budapestiek főpolgármesterre – a jelöltséghez ebben az esetben ötezer ajánlás szükséges – és – a tavaly év végi változtatás után – fővárosi listákra is szavaznak.
Jelölt bárki nagykorú lehet, ha nem áll valamilyen korlátozás alatt, ami miatt nem vehet részt a választáson.
Beindul az EP-kampány is
Az európai parlamenti választáson Magyarországon csak pártok indulhatnak, a voksolás 21 EP-mandátumról dönt. Az a párt állíthat listát, amely május 3-ig legalább 20 ezer ajánlást össze tud gyűjteni, mandátumot pedig az a lista szerezhet, amely eléri az 5 százalékos küszöböt.
Eddig 37 szervezet próbálkozott a nyilvántartásba vétellel – ami csúcsbeállítás –, közülük három még nem ment át a Nemzeti Választási Bizottság rostáján. A nyilvántartásba vétel amúgy még nem jelent automatikusan, hogy a politikai szervezet felkerül a szavazólapra: 2004-ben, az első hazai uniós voksoláson a 16-ból, 2009-ben 28-ból, 2014-ben 37-ből csak 8 pártnak vagy pártszövetségnek sikerült, míg legutóbb, öt éve a 37-ből kilencnek.
A nyilvántartásba vettek magas száma természetesen a kamupártoknak köszönhető, megannyi szervezet ugyanis a választások közötti időszakokban nem folytat semmilyen tevékenységet, csak a voksolásokon próbálkozik az állami támogatás megszerzésének reményében.
Az EP-választáson a határon túli, magyar állampolgársággal rendelkezők közül azok, akik valamelyik EU-tagállamban élnek, az adott ország listáira szavazhatnak, vagyis a Fidesz-KDNP az EP-választáson nem számíthat a legnagyobb külföldi bázisának számító romániai magyarságra. Ezzel szemben a nem EU-tag országokban élő, a hazai lakcímnyilvántartásban nem szereplő, magyar állampolgársággal rendelkezők is voksolhatnak – 2019 óta –, vagyis az ukrajnai – kárpátaljai – és szerbiai – vajdasági – magyarság is beleszólhat a magyarországi választási eredményekbe. A szakértők szerint a külhoni magyarok voksai egy mandátum sorsát változtathatják meg - a korábbi szavazások eredményei alapján a határon túliak jellemzően a kormánypártokat támogatják, legutóbb például a külhoni magyarok 96 százaléka voksolt a Fidesz-KDNP EP-listájára - öt éve összesen 63 ezer levélszavazat érkezett.
