Óriási terveket szövöget a kormányzat: Magyarországot világszinten meghatározó gazdasági tényezővé akarja tenni. Egyrészt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója azt mondta a napokban egy konferencián, hogy a Világbank felmérése szerint Magyarország már a fejlett országok közé tartozik, így a következő cél, hogy 2030-ra kulcsállammá váljon, másrészt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcájának nemrég bemutatott versenyképességi stratégiája egyenesen a világ egyik legversenyképesebb államként látja hazánkat ugyanabban az évben. De 2030-ra tette korábban a szakminiszter azt is, hogy Magyarország eléri az EU fejlettségének 90 százalékát.
Sokszor tűnik fel az ígéretek dátumaként, valami miatt nagyon fontos év lett 2030. Mondjuk, kicsit ront a romantikáján, hogy vészesen közeledik. Mert amikor például Matolcsy György jegybankelnök 2016-ban előjött azzal, hogy Magyarország 25 év alatt utoléri Ausztriát, azon azért lehetett mosolyogni, megengedően legyinteni az álmodozóra, hogy ugyan ki lát el addig?
Hat év viszont már belátható.
Ezek szerint ennyi idő van arra, hogy a kormányzat Magyarországot világszinten gazdasági tényezővé tegye, s elkezdje megoldani a versenyképességet meghatározó területek valódi problémáit.
Ezek a munkaerő képzése, a piaci verseny újraélesztése, a monopóliumok leépítése, az egészségügy és az oktatás színvonalának javítása, a korrupció visszaszorítása, gyakorlásának abbahagyása. Van még tovább. A Világgazdasági Fórum utolsó versenyképességi rangsorában a 140 állam közül Magyarország a 134. helyen állt a kormányzati döntések megtámadhatóságában. Ez azt jelentette, hogy harmadik világbeli államokkal lépdelt az utolsó helyeken a bírói függetlenséget, a sajtószabadságot vagy a tulajdonjogok védelmét illetően. És akkor nem beszéltünk még a kiszámíthatóságról, ami a befektetőknek és a cégeknek alapvető fontosságú a beruházásaik szempontjából. Az olyan ország, amelyben év közben bármikor változhatnak az adószabályok, s egyik pillanatról a másikra, egész ágazatok kaphatnak a nyakukba különadókat, még egy kicsit sem versenyképes.
Alig valami van rendeben. A mutatókat, a rangsorokban megszerzett helyezéseket az olyan eredmények húzzák fel, mint például az úthálózat hossza vagy a mobiltelefonnal, internettel ellátottság aránya.
Igen, a Világbank felmérése szerint Magyarország valóban bekerült a fejlett államok közé, ami azt jelenti, hogy a vizsgált 195 állam felső 25 százalékában található. Csakhogy az előttünk álló országok több mint fele a szűkebb, tágabb szomszédságunk. Vagyis pont a versenytársakkal szemben, az igazi viszonyítási pontokhoz képest van Magyarország elmaradva, velük szemben rossz a versenyképessége. A lista elején lévő olajállamok vagy a második felében lévő afrikai országok ugyanis viszonylag kevéssé kerülnek Magyarországgal egy lapra, amikor a befektetők helyszíneket keresnek a beruházásaikhoz.
A kormányzati kommunikáció persze képes bármilyen képet szépre színezni. Közvetítői nyugodtan bemondják, hogy 2030-ban minden jó lesz. Ha meg mégsem, akkor hat év múlva ilyenkor, majd megint ráfogják valaki másra.