Csúcson a fegyverkezés, a világ országai még soha nem költöttek annyit védelmi kiadásokra, mint tavaly

2023 több tekintetben is rekordot döntött e téren.

Még soha nem mért olyan magas globális védelmi kiadási szintet a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), mint tavaly, pedig a SIPRI 60 éve monitorozza a katonai kiadásokat. A The Guardian által ismertetett éves jelentésben nem is csak a kiadások mértéke az egyetlen precedens nélküli vonatkozás.

Tavaly a világ országai összesen 2,44 billió dollárt fordítottak katonai kiadásokra, ami abszolút rekordnak számít. A 2023-as növekedés 6,8 százalékos volt, 2009 óta ez a legmagasabb. Ugyanakkor a kormányzati védelmi kiadások első alkalommal nőttek mind az öt nagy földrajzi régióban – Afrikában, Európában, a Közel-Keleten, Ázsiában és Óceániában, valamint Amerikában.

A katonai kiadások példátlan mértékű növekedése közvetlen válasz a béke és biztonság globális romlására. Az államok a katonai erőt helyezik előtérbe, de ezzel egy akció-reakció spirált kockáztatnak az egyre ingatagabbá váló geopolitikai és biztonsági helyzetben – mondta a brit lapnak Nan Tian, a SIPRI katonai kiadásokkal és fegyvergyártással foglalkozó programjának vezető kutatója. Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatója pedig azt emelte ki, hogy a katonai kiadások növekvő tendenciája azt sugallja, hogy a világ országai kezdik előnyben részesíteni a keményebb biztonsági eszközöket a diplomáciai megoldásokhoz képest.

és GDP arányosan is itt a legmagasabb a katonai kiadások szintje: 200 milliárd dollár, ami 9 százalékos növekedést jelent, GDP arányosan pedig 4,2 százalékot. Európa második e téren, 2,8 százalékkal, Afrikában 1,9, Ázsia és Óceánia térségében 1,7, míg az amerikai kontinensen csupán 1,2 százalékos a növekedés. nyilván azért, mert az Egyesült Államokban korábban is magas volt a védelmi kiadások szintje, ehhez képest a növekedés alacsonyabb.

Az országok sorrendje alapvetően változatlan, a két legnagyobb védelmi kiadásokkal rendelkező ország a globális katonai kiadások közel felét – 49 százalékát – tette ki: az Egyesült Államok 37, Kína pedig Kína pedig 12 százalékát. Washington tavaly 2,3 százalékkal, Peking 6 százalékkal növelte katonai kiadásait. Számszerűen az amerikai védelmi kiadások a legmagasabbak a világon – 2023-ban 820 milliárd dollár volt az amerikai védelmi büdzsé -, de Kína GDP-je nagyobb százalékát fordítja hadereje felzárkóztatására. 2023-ra 296 milliárd dollárt különített el Peking, ami 6 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. A jelentés kiemeli, hogy az elmúlt 29 évben Kína a leglátványosabban a 2003-2014-es időszakban, a tavalyi egyszámjegyű növekedési a SIPRI szerint Kína utóbbi időben gyengébb gazdasági teljesítményét tükrözte.

A tendencia viszont nem újkeletű, 2014 óta, amikor Oroszország megszállta a Krímet és elindította proxiháborúját a Donbászon, az Egyesült Államok a felkelések elleni műveletekről és az aszimmetrikus hadviselésről "olyan új fegyverrendszerek kifejlesztésére helyezte át a hangsúlyt, amelyeket a fejlett katonai képességekkel rendelkező ellenfelekkel való potenciális konfliktusban lehet használni".

A kiadási rangsorban nem meglepő módon Oroszország következik, majd India és Szaúd-Arábia, Nyugat-és Közép-Európából pedig az Egyesült Királyságban történt látványos 7,9 százalékos növekedés tavaly.

Oroszország katonai kiadásai 2023-ban a Szovjetunió felbomlása óta mért legmagasabb szintet érték el. Az Ukrajna elleni teljes körű háború kirobbantása második évében ezek a kiadások 24 százalékkal magasabbak voltak, mint 2022-ben és 57 százalékkal nagyobbak, mint 2014-ben. Ez az összeg az orosz GDP 5,9 százalékát jelenti, ugyanakkor az orosz kormány összes kiadásai 16 százalékának felel meg.

Természetesen a honvédő háborúra kényszerített Ukrajna is növelte védelmi kiadásait: 2023-ban a világ nyolcadik legnagyobb katonai kiadási költségvetése volt az ukrán, éves szinten 51 százalékkal nőtt és 64,8 milliárd dollárt tett ki. Ez azonban így is az orosz katonai kiadásoknak csak 59 százalékát jelenti. Kijev katonai kiadásai 2014 és 2023 között 1270 százalékkal nőttek, a SIPRI adatai azonban tartalmazzák a több mint 30 országtól kapott katonai segélyt is.

A Közel-Keleten Szaúd-Arábia védelmi büdzséje a legnagyobb: 75,8 milliárd dollár, ami 4,3 százalékos védelmi ráfordítást jelent, a GDP 7,1 százalékát. Második Izrael, ahol jórészt a gázai háború következtében a katonai kiadások 24 százalékkal, 27,5 milliárd dollárra nőttek. Harmadik a régióban Törökország, negyedik pedig Irán. Utóbbi esetében nem volt jelentős a növekedés, megállt 0,6 százalékon.