Felváltva emelgeti tappancsait, izgatottan toporogva fogadja a látogatókat az EuroMACC Kft. irodájában, és ha lenne farkincája, minden bizonnyal azt is lelkesen csóválná. Törzskönyvi nevén Unitree Go2 Pro, a négylábú robotplatform – akit (bocsánat: amit) viccesen csak Bádognak becéznek a „gazdái” – igazi unikumnak számít még Magyarországon, de óriási perspektívákat rejt. Na de mégis mire lehetne jó egy robotkutya azon túl, hogy egy drága távirányítós játék? – merülhet fel a kérdés, amire a szoftverfejlesztő cég operatív igazgatójával, Tiborcz Lászlóval, és üzletfejlesztési igazgatóval Kósa Györggyel keressük a választ.
– Szerettünk volna valami új technológiát hozni a kollégáknak, megismertetni őket a mesterséges intelligenciával (MI), a robotizációval, az ehhez tartozó programozási nyelvvel, illetve inspiráló környezetet teremteni a fejlesztők számára. A munkaerőpiacon ugyanis meg kell küzdeni a jó szakemberekért, különösen a Z generációs fiatalokat (1995 és 2009 között születettek) nehéz valamivel megfogni. Sok cég verseng értük, és ahogy állásinterjúról állásinterjúra mennek, figyelik a lehetőségeket. Itt van csocsóasztal, ott playstation, amott VR szemüveg – hoppá, itt meg van egy robotkutya! Ezzel ki tudunk tűnni a többi cég közül – magyarázza Tiborcz László.
Go2 a már itt dolgozó programozók megtartásában is segít. – Alapvetően tömeges számlázó és ügyfélkezelő szoftvermegoldásokkal foglalkozunk, azért ezeknek a fejlesztése bár nagyon fontos, a kollégák számára nem egy sikító kéjhömpöly nap mint nap – ismeri be Kósa György. – Az biztos, hogy egy játékfejlesztő céghez képest ez kevésbé izgalmas, viszont a robotkutya ad egy wow faktort… – teszi hozzá az operatív igazgató, mire kollégájától azonnal érkezik a tromf: –Vau faktort!
S hogy mi mindent tud a szerkezet? Természetesen minden irányba megy, a maximális haladási sebessége 13 km/óra, és lépcsőzni is képes, bár a magasabb fokokkal nem boldogul. Tud egyszerű trükköket: toporog, két lábra áll, pitizik, pacsit ad, nyújtózik, ugrik, szaltózik, megfordul a tengelye körül. Egyébként ezek a mozgások valójában nem is annyira egyszerűek, mármint egy robot számára, a korábbi verzió nem is volt képes ennyi mozdulatra. Go2 „feje” egy folyamatosan forgó LIDAR (a lézer alapú távérzékelés rövidítése, vagyis olyan érzékelő, ami lézersugár kibocsátásával és a visszaverődés mérésével határozza meg a tárgyak távolságát – a szerk.), amely 360 fokban feltérképezi a környezetét, ebből alkot egy 3D-s modellt, így a robotkutya tökéletesen képes kerülgetni az akadályokat, nem megy neki semminek és senkinek. – Fontos megjegyezni, hogy nem rendelkezik teljes autonómiával, tehát magától nem fogja kitalálni, hogy kimegy a konyhába, mert ott van az etetőtála. Mi, emberek irányítjuk őt egy kezelőpanelen keresztül – avat be az üzletfejlesztési igazgató. Tehát ez egy platform – hangsúlyozza –, ami igazából alapdolgokat tud, és az már a programozók fantáziáján múlik, milyen alkalmazásokat fejlesztenek rá.
Bádog szülőhazája Kína – Kósa György szerint minden, ami nem Kínában készül, az hamisítvány –, ahol már nagyon komoly feladatokra használják a technológiát. Igaz, nem épp ezt a modellt, hanem egy termetesebb testvérét, amelyik képes nagyobb terhet is cipelni. A tűzoltóság számára felbecsülhetetlen segítséget jelent az eszköz, könnyen belátható, miért. – Amikor egy többemeletes épületben tűz üt ki, a lift azonnal leáll, így a tűzoltóknak egy csomó nehéz felszereléssel a lépcsőn kell feltrappolniuk. Ezeket a cuccokat nyugodtan fel lehet rámolni a robotra, gond nélkül fel tudja vinni. Ráadásul nem veszélyezteti az életét a füst, a mérgező gázok úgy, mint egy emberét, biztonságosan fel tudja térképezni a területet, például, hogy merre van bajba jutott ember, akit ki kell menekíteni, így a tűzoltók már célirányosan mehetnek érte. A katasztrófavédelem, a tűzszerészek, az őrző-védő cégek mind-mind profitálhatnak a robotkutya képességeiből, ugyanakkor a segítőkutyák feladatainak egy részét is képes lehet kiváltani. Például egy vak ember számára óriási segítséget jelenthet, ha nemcsak azt jelzi a kutya, hogy hol van a buszmegálló, vagy ki kell kerülni egy akadályt, hanem képes elmondani is, hogy konkrétan mi az akadály (például egy elhagyott elektromos roller hever a járdán keresztben), vagy a megállóba éppen hányas buszjárat állt be – magyarázza Kósa. Tiborcz László szerint a lehetőségek tárháza kimeríthetetlen, még ők is csak most ismerkednek kvalitásaival és a további fejlesztési irányokkal, és nyitottak az együttműködésre mind az üzleti, mind a civil, segítő szférával.
De vajon miért épp kutyára hajaz a robot, és ez segítheti-e az elterjedését, népszerűségét? A gyártó cég amúgy drónokat, tengeralattjárókat és humanoid robotokat is készít, mégis talán ezt a kütyüt a legkönnyebb elfogadni. – Érdekes, hogy eleinte mindenki tart a robotoktól, ettől a jelenségtől, még a mi kollégáink is óvatosan kezdtek el ismerkedni vele. Amikor viszont érintkeznek vele, ez elkezd megváltozni. Amikor megsimogatják, megérintik, az egy áttörési pont – mondja az operatív igazgató. –Az emberek félnek a humanoid robotoktól, mert a 80-as évek óta az összes sci-fi arról szól, hogy ezek átveszik a hatalmat, megölnek, kiirtanak minket, embereket. A kutya viszont egy kedves jelenség, pici, négylábú, nem tűnik olyan veszélyesnek. A külseje pedig így sokkal emberközelibb, mintha négy kereke lenne, és gurulna fel-alá, mint a robotporszívó. Azt, ugye, kutyába se vesszük – jegyzi meg Kósa György.
