Csökkent a Mol osztaléka

A cég vezetői a külső körülményeket okolták a rosszabb eredmények miatt.

Mivel a kormány szerdán a hazai üzemanyagkereskedők árrésének „letörését” legalábbis elnapolta, a témát a Mol pénteki közgyűlésén is érzékelhető derűvel igyekezte a lehető legnagyobb mértékben kerülni Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.

A „térségi” elvonásokra tett panaszos megjegyzéseken túl leginkább csak egy kisrészvényesnek adott válaszába szőtte bele, hogy „kisebb áremelések is komoly mozgásokat indítanak el kormányzati körökben, mint látszik, amiket nem mi generálunk, hanem a piac”.

A Mol csoport 567 milliárdos, nemzetközi számviteli szabályok szerinti, tárgyévi (nettó) nyereséggel zárta 2023-at - derült ki a közzétett adatokból. Bár ez több mint harmadával múlja alul a 2022-es év ugyanezen soron szereplő, 912 milliárdos szintjét, a tavalyelőtti, minden korábbi csúcsot többszörösen meghaladó (igaz, egy megszűnő tevékenységből származó, 223 milliárdos tételt is tartalmazó) nyereség után a 2023-as adat így is a második legjobb.

Az osztalék a tavaly fizetett 280 milliárd forint után idén 198 milliárd forintra csökkent. Ebből az államnak, lévén, hogy a Molban immár csak egyetlen részvénye maradt, csekély haszna származik. A kormány részesedését az elmúlt évek során az olajcég harmadát birtokló, „baráti” alapítványoknak adományozta. Bár a vagyont jelképező mérlegfőösszeg a 2022-es 8 ezer milliárdról 7,7 ezer milliárdra esett, a Mol még így is az ország legnagyobb cége marad.

A változásokat az eseményen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és Molnár József vezérigazgató egyaránt a külső körülmények romlásával magyarázta. Miközben úgy Ukrajnában, mint a Közel-Keleten, háborúk dúlnak, tavaly a földgáz ára jelentősen, az olajé pedig kisebb mértékben, de egyaránt esett. Az új beszerzési árakkal becsült, tiszta, kamat-, adófizetés és amortizációs levonások előtti (EBITDA-) nyereség a kitermelés terén 59 százalékkal 340 milliárdra, a finomítás-nagykereskedelemben pedig 44 százalékkal 472 milliárdra esett. Igaz, a „fogyasztói szolgáltatásnak” nevezett kiskereskedelmük 245 milliárdos EBITDÁ-ja, kiváltképp a 2022-es üzemanyag-árstopok megszűnte okán, a tavalyelőtti szint kétszerese. A gázszállítás 94 milliárdos EBITDÁ-ja pedig 54 százalékos emelkedés. Szintén megemlítették, hogy tavaly, koncesszió keretében, átvették a hazai hulladékgazdálkodás irányítását is. Hernádi Zsolt beszédében – a kormánypolitikához illeszkedően - leginkább az EU-t bírálta, amelynek háborúval és a zöld átmenettel kapcsolatos intézkedései szerinte jelentősen csökkentik a kontinens iparának versenyképességét. Bírálta a „térségi” pluszterheket is, amelyek 2022-23-ban összesen 3,1 milliárd dollárt „vettek el a termelésüktől” és amelyeket a 45 évig „ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereghez” hasonlított.

Bár Hernádi Zsolt határozottan kiállt a zöld átmenet folytatása mellett, erőforrásokat kell fordítaniuk az ellátás biztonságának fenntartására és a megmaradásra is. Az igazgatósági tagok közül a tulajdonosok Csányi Sándor, Anthony Radev és Talal Al Awfi mandátumát 2029-ig meghosszabbították, míg Martonyi János egykori külügyminiszter kilépett. Az előzetesen meghirdetett közgyűlési dokumentumokból egyébként a sajtó korábban kiszúrta, hogy tavaly Hernádi Zsolt molos tisztségei nyomán több mint egymilliárd forintot vihetett haza, ami a 2022-es összeg négyszerese.