Magyarországon hosszú évek óta 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a személyes jövedelmeket, ami megfelel a régiós átlagnak azon országok között, amelyek egykulcsos adót alkalmaznak. Ugyanakkor az látható, hogy a régiós uniós országok nagyobb része (Ausztria, Szlovénia Német-, Cseh- vagy Lengyelország) progresszív, több kulcsos személyi jövedelemadóztatást preferálja, ahol a felső kulcs mértéke akár meghaladhatja az 50 százalékot is – derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb, 2024-es nemzetközi adóbrosúrájából. A társadalombiztosítási elvonások széles sávban szóródnak, ezért érdemesebb a munkát terhelő teljese elvonást, az adóéket vizsgálni – mondta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón H. Nagy Dániel, a Mazars partnere.
Magyarországon az adóék 41 százalék, azaz a tavalyi átlagkeresetet nézve, a nettó 400 ezer forint kifizetése 680 ezer forintjába került a munkáltatónak. Ez átlagosnak tekinthető adóelvonás a régióban, a cseheknél vagy horvátoknál kedvezőbb a jövedelmek adóztatása, de Lengyelországban, Romániában már pár százalékponttal magasabb az adóék, nem beszélve a német vagy az osztrák rendszerről. Amennyiben az átlagbért terhelő elvonást egy háromgyerekes szülő esetében nézzük, és figyelembe vesszük a családi adókedvezményt, akkor magyar adóék 27 százalékra csökken, ám még ezzel is harmadikak vagyunk régióban, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb munkavállalónak nincs három gyermeke. A Mazars számítása szerint tavaly az átlagos minimálbér 700 euró volt a régióban, ezzel szemben idehaza a legkisebb fizetések 686 euróra rúgtak. Az átlagfizetés a Közép-Kelet Európában 1470 euró volt, addig idehaza 1600 euró, ezzel a románokkal, görögökkel, horvátokkal vagyunk egy szinten. Lengyelországban és Csehországban már jobban keresnek, ott az átlag 2000 euróhoz van közelebb. Az elmúlt évben a régióban a magas infláció miatt idehaza csökkent a legnagyobban mértékben a fizetések reálértéke 6,5 százalékkal, miközben voltak olyan országok, ahol az inflációs sokk ellenére is emelkedett a reáljövedelem. Az uniós versenytársak mind jobban szerepeltek, a legtöbb helyen emelkedett az életszínvonal. Csehek és németek jártak a hozzánk hasonlóan, vagyis ott is csökkent a jövedelmek vásárlóértéke, de a lengyel, a román és a bolgár fizetések tavaly az infláció feletti mértékben nőttek – mondta H. Nagy Dániel.
Miközben a megszerzett jövedelem után a régió más országaira is jellemző, átlagos adót kell fizetni, addig a fogyasztást terhelő adók kiemelkedően magasak Magyarországon. A általános forgalmi adó felső kulcsa immár évek óta 27 százalék, ami kontinens legmagasabb hozzáadottérték-adója, hiszen még Horvátországban is „csak” 25, a görögöknél pedig 23 százalék. A magyar kormány évek óta épít magas forgalmi adóbevételekre, ám a 2023-as költségvetési fiaskó rámutatott arra, hogy magas inflációs környezetben a fogyasztás csökkenése miatt ez visszaüthet. H. Nagy Dániel emlékeztetett arra, hogy a kormány 2023-ra 20 százalékos áfa-növekménnyel számolt, ám ebből csak 5 százalék teljesült, ennek következtében 1000 milliárd forintos lyuk keletkezett a költségvetésen. Az idei első kéthavi adatok sem túl biztatóak - tette hozzá. A fogyasztás egyértelműen túl van adóztatva idehaza, érdemes lenne csökkenteni azt és növelni a cégek nyereségadóját, de a 27 százalékos áfa egy olyan drog, amiről nehezen tud lejönni a magyar állam – mondta a szakértő. Ugyanis az áfa kulcsának egy százalékpontos csökkentése önmagában több száz milliárdos, azaz tetemes kiesés, és akkor még nincs is arra garancia, hogy ez a adómérséklés megjelenik a fogyasztói árakban – fogalmazott H. Nagy.
Magas áfakulcsokkal szemben áll a kontinens legalacsonyabb, kilenc százalékos társasági nyereségadója, és ilyen alacsony cégadót még Közép-Ázsiában sem találni. Igaz a cégek adóterheit növeli a hungarikumnak számító helyi iparűzési adó. A helyzetet bonyolítja, hogy idéntől a nagy árbevételű – többségében multinacionális – cégek esetében a globális minimumadó bevezetésével a beszedendő adómértéket az EU-ban és a világ több országában 15 százalékra emelték.. Az magyar kormány elérte, hogy globális minimumadóba beszámítsák többek között a helyi iparűzési adót. Így hiába érint akár 2-3 ezer hazai nagyvállalatot is az adóemelés, komoly bevétel mégsem származik belőle és az is csak 2026-ban jelenhet meg a költségvetésben. Láthatóan a kormány nem akar sok pénzt beszedni a globális minimumadóból nem véletlenül blokkolta hosszú ideig annak uniós bevezetését – fogalmazott H. Nagy Dániel.
Fájhat az USA büntetőintézkedése
Az USA felmondta Magyarországgal szemben a kettős adóztatás kizáró egyezményt amiatt, mert a magyar kormány blokkolta a globális minimumadó uniós bevezetését. Példátlan, hogy egy uniós országnak ne legyen ilyen egyezménye az USA-val, hiszen ennek hiányában az érintett cégek 30 százalékos forrásadót kötelesek fizetni minden az USA-ban megszerzett jövedelem után. Az adóegyezmény helyreállítása évekbe telhet még akkor is, ha erre meg lesz a politikai akarat mindkét ország kormányzatában.