stratégia;MNB;versenyképesség;NGM;

Versenyképességi fércmunka a kormánytól

Több ponton is elhibázott a kormány versenyképességi programja, ugyanis az nem egy átfogó stratégia, hanem szinte csak az iparra koncentrál. A kormány a minőségi helyett mennyiségi fejlődést erőlteti és nem kidolgozottak a pénzügyi feltételek sem – derül ki egy MNB elemzésből.

Nem fest hízelgő képet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgynevezett „mélyelemzése” a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott, és a kormány által elfogadott Versenyképességi Stratégiáról. Az anyag más elemzések szerint is meglehetősen gyenge közhelygyűjtemény, ráadásul a kormány be sem mutatta a teljes anyagot, csak egy rövidített összefoglalót hozott nyilvánosságra, amely nem nélkülözi a nyelvhelyességi, helyesírási és nem utolsósorban tartalmi hibákat.

Az MNB mélyelemzése a nevével ellentétben nem egy részletes dolgozat, hanem egy 50 oldalas ábragyűjtemény, sommás megjegyzésekkel. A jegybank elemzői szerint egyfelől a javaslatok közel 80 százaléka koncepcionálisan illeszkedik ugyan az MNB anyagaiban korábban megfogalmazott javaslatokhoz, ám ezzel véget is ér az egyetértés az NGM és az MNB szakértői között.

Az NGM újraiparosítással kívánja elérni a magyar gazdaság versenyképességének javulását és a felzárkózást, ezért a Stratégia nem tekinthető átfogó, a versenyképességi fordulatot komplexen támogató gazdaságpolitikai programnak. A fenntartható gazdasági felzárkózás ennél átfogóbb fejlesztési szemléletet igényelne – írják a jegybanki elemzők.

A jegybank által vizsgált versenyképességi keretrendszer kulcsterületeinek 80 százaléka nem, vagy csak érintőlegesen jelenik meg az anyagban, emellett a magyar gazdaság 21. századi versenyképességének javulását támogató strukturális reformok is "kevéssé" azonosíthatók - írják. Tovább rontja a helyzetet, hogy a Stratégia által felvázolt makrogazdasági pálya nincs összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal. Az kormányzat azt a célt tűzte ki, hogy a magyar gazdaság fejlettsége 2030-ra érje el az uniós átlag 90 százalékát. Az MNB rámutat, hogy ezen bravúr végrehajtáshoz az unió átlaga felett minden évben plusz két százalékos gazdasági növekedést kellene produkálnia a magyar gazdaságnak, ezzel szemben 2020-23 között növekedési különbözetünk 0,5 százalékpont, 2010-2020 között is csak 1,2 százalék volt, vagyis ez így nem lehetséges.

A mélyelemzésben visszatérő kritika, hogy a kormány a mennyiségi fejlesztésekre koncentrál a minőség helyett. Az MNB szerint a foglalkoztatás-növelés helyett a munkaerő minőségének emelésére lenne szükség, hiszen a munkatermelékenységünk a negyedik legalacsonyabb az EU-ban. A tudás- és innovációvezérelt modellváltáshoz magasan képzett munkaerő szükséges, ezzel szemben, uniós összehasonlításban Magyarországon relatíve alacsony a diplomások száma. A kívánt céllal szembe megy, hogy az oktatás nem hangsúlyos része a stratégiának – vélekednek az MNB elemzői.

Hasonló a helyzet az exporttal: az NGM startégiája az exportvolumen növelését tűzte ki célul, az MNB szerint ezzel szemben a hozzáadott érték növelését kellene az exporttermékekben is előtérbe helyezni. A kivitel erőltetett növelése a magas importarány miatt nagymértékű külső gazdasági függést eredményezhet – írják. Ugyanez igaz a beruházásokra is: a kormány a beruházási kiadásokat a GDP 26 százalékáról,30 százalékára emelné, így gerjesztve a növekedést. A jegybank szerint ezzel szemben sokkal hatékonyabb lenne a most elköltött forrásokat a fenntartható növekedést támogató fejlesztésekbe és produktív beruházásokba fektetni,– nem pedig  betonba és az infrastruktúrába önteni.