Kedden Orbán Viktor jelenlétében, az eredeti tervekhez képest több mint két év csúszással átadták a Mol új tiszaújvárosi poliolüzem-egységét. A tervek szerint a gyár évi 200 ezer tonna terméket állít elő. A poliol olyan tartós műanyagtárgyak alapanyaga, mint az ágymatrac, az autóülés, a házszigetelés vagy a sportcipőtalp. Az első, 2017-es megállapodáskor még egymilliárd dollárosra tett költségek végül a 2022-es, 1,3 milliárd eurós - mai áron ötszázmilliárd forintos - szinten álltak be. Ez a Mol valaha volt legnagyobb saját beruházása. A 300 munkahelyet teremtő fejlesztéshez a kormány 2018-ban mai áron 15 milliárdos vissza nem térítendő támogatást, valamint 36 milliárdos adókedvezményt nyújtott. (Így egy munkahelyre 169 millió forint állami támogatás jut.)
Orbán Viktor ünnepi beszédében a csúszás okát a járványban és a háborúban jelölte meg. A magyar gazdaság sokat köszönhet a Molnak és Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatónak - hangsúlyozta. A csoportot a termékpaletta színesítése és összetettsége, illetve a külföldi befektetések miatt is dicsérte. A kivitelezésért köszönetet mondott a német Thyssenkruppnak is.
További ezermilliárdok, ha hagyják
Az elsőként felszólaló Hernádi Zsolt úgy vélekedett, hogy a háború miatti ipari energiaárak és az uniós klímapolitika miatt rohamosan esik az uniós - és így a magyarországi - gyártók más térségekhez viszonyított versenyképessége. További ezermilliárdokat terveznek beruházni, ha hagyják - fogalmazott. Arra kérte Orbán Viktort, uniós vezetőtársait győzze meg, az ipar nem probléma, hanem megoldás. Úgy tűnik, ez a kérés meg is hallgattatott, a kormányfő később hasonlóképp vélekedett.
A beruházást üdvözölte Koncz Zsófia, a térség fideszes parlamenti képviselője, az energiaügyi tárca miniszterhelyettese is, elsősorban a Mol a térségre gyakorolt kedvező hatását ecsetelve. Köszöntőjében elismerően szólt az Orbán-kormányról Ilse Henne, a Thyssenkrupp AG igazgatósági tagja is.
Felannyi dolgozó, nemzetközi lezárások
A több gyárból álló új egység 2023 végére vált szerkezetkésszé - tudtuk meg a bejárás során Szűcs György igazgatótól. Jelenleg a próbaüzem zajlik; a kereskedelmi célú termelés várakozásai szerint ez év második felében indulhat. A kétéves csúszás egyértelmű okaként az igazgató a Covid-járványt jelölte meg. Emiatt például a kivitelezésben a szükséges 4 ezer helyett csak körülbelül 3 ezer dolgozó vehetett részt, de a nemzetközi lezárások az üzleti tárgyalásokat is hátráltatták. A beruházási összeg 75 százaléka a Thyssenkruppot illette meg. Később tervezik a műanyaghulladékok visszavételét is. Az új üzemcsoport alapanyagai szinte kizárólag a cégcsoporton belülről származnak - hangsúlyozta.
Megkeresésünkre üdvözölte a fejlesztést Fülöp György, a település polgármestere is, aki 2019-ben a Tiszaújvárosi Lokálpatrióták és az MSZP közös jelöltjeként nyert és aki most csak az egyesület színeiben újrázna. Hálájának szívesen hangot adott volna köszöntőbeszéd formájában is - tette hozzá. Egyszersmind köszönetet mondott a város lakóinak, akik évekig feszültségmentesen éltek együtt a kivitelezést végző, több ezer, soknemzetiségű vendégmunkással. Lapunk kérdésére Medgyessy Péter egykori szocialista miniszterelnök, a telephelyet üzemeltető Mol Petrolkémia felügyelőbizottsági tagja szintén elismerését fejezte ki.
Iparági forrásaink szerint az ünnepséget akár rendezhették volna az éles üzem indulásakor is. Igaz, a választások közeledtével Orbán Viktor nem először adott át tényleges indulás előtti gyárat.
A kormányfő csúsztatott és kampányolt
Az egykori szocialista ipar magánosítása után magyar cégként csak a Mol maradt meg - fogalmazott beszédében Orbán Viktor. Ezzel szemben a valóság, hogy a Molt a 90-es évektől kezdve, fokozatosan privatizálták; igaz a tőzsdén, szórt befektetőknek. E folyamat közepette kapta meg ingyen az Orbán-kabinet által félezermilliárd forint közpénzből visszavásárolt, a Mol körülbelül negyedrészét kitevő részvénycsomagot három NER-közeli alapítvány, így ma - egy jelképes részvényen túl - nincs állami tulajdon a Molban. Az ország egyoldalú energiafüggősége csökkentése bizonyítékaként a kormányfő úgy fogalmazott, hogy „földgázt szerzünk be Katarból”. Mivel ez a tényeken inneni értelemben, a korábbi, kétoldalú tárgyalások betetőzéseként, meglepő fordulatnak számítana, rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél és az Energiaügyi Minisztériumnál is, hogy Budapest és Doha valóban kötött-e gázvásárlási szerződést; ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Orbán Viktor dicsérte a kormány iparpolitikáját is. Szerinte az idetelepülő gyártók miatt 2030-ra megkétszereződhet az áramigény. Hernádi Zsolt szavaival egybecsengően bírálta az uniós iparpolitikát, amely szerintük az „elhibázott zöldítéssel” jelentősen gyengíti az EU termelőinek más térségekhez viszonyított versenyképességét. Ezután úgy fogalmazott, hogy háborúban a hadianyagon és a lőszeren kívül más iparágakra sincs szükség, így szerinte a június 9-i uniós választásokon el kell zavarni a brüsszeli háborús héjákat.
