Az elmúlt napokban ugyanis több fejlemény is emlékeztette a brit közvéleményt arra a szégyenletes tényre, hogy minden korábbi kezdeményezés ellenére továbbra is jelentős mennyiségű "piszkos pénz" forog a világ egyik vezető pénzügyi rendszerében.
Andrew Mitchell, nemzetközi fejlesztésekért és Afrikáért felelős külügyi államtitkár múlt héten tartott ezzel kapcsolatban nagy visszhangot kapott beszédet a Bright Blue elnevezésű agytrösztben. Ahogy felszólalásából a The Guardian napilap kiemelte, a veterán politikus beismerte, "Nagy-Britannia személyesen is érintett a pénzmosásban. Egyes becslések szerint a világ piszkos pénz forgalmának 40 százaléka a londoni Cityn, koronafüggőségeken és tengerentúli területeken keresztül realizálódik". Mitchell hozzátette, hogy gyakorta Afrikából és afrikaiaktól korrupt üzletemberek, megvesztegetett politikusok és hadurak által eltulajdonított forrásokról van szó.
Andrew Mitchell, akinek karrierje a brit hadsereghez és a rangos Lazard bankházhoz is kötődik, alig leplezve megfenyegette a tengerentúli területek közül példaként felhozott Brit Virgin-szigeteket, hogy ha "továbbra is ragaszkodnak a koronához és a nemzeti zászlóhoz, az Egyesült Királyság értékeit is el kell fogadniuk, azaz fokozniuk kell a 'piszkos pénzek' kiirtását a rendszerükből". Az államtitkár, aki a parlament alsóházában aktuális külügyi témák tárgyalása során helyettesíteni kényszerül a lordok házában helyet foglaló főnökét, nagyon bízik abban, hogy Lord (David) Cameron kezeiben jó helyen van a pénzmosás elleni küzdelem, hiszen amikor 2016-ban ő volt a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G8 elnöke, politikája középpontjába helyezte a tényleges tulajdonosi nyilvántartás fontosságának hangsúlyozását a pénzmosás elleni harcban. A szigetországban általánosan elfogadott a nézet, hogy ugyanazon év júniusától kezdve, amikor Cameron a Brexit miatt lemondott a Konzervatívok és a kormány vezetéséről, a tengerentúli területeken dúló pénzügyi visszaélésekkel szembeni harc nagyot vesztett lendületéből.
Ahogy erről lapunk is visszatérően tudósított két évvel ezelőtt, az Egyesült Királyság és offshore területeinek nagy vagyonnal rendelkező külföldiekkel folytatott cinkos együttműködése éles fókuszba került az Ukrajna elleni orosz invázió folyományaként. A brit kormány nagy sebtében törvényt fogadott el a pénzügyi átláthatóságról és büntethetőségről, megkönnyítve ezzel a Vlagyimir Putyin "Londongrádban" élő oligarcha cimborái elleni szankciók foganatosítását. Mint ahogy azonban erre a TBIJ, a Tényfeltáró Újságírás Irodájának jelentése rámutatott, hiába állt készen a kormány az olyan orosz mágnások vagyonának befagyasztására, mint a Chelsea futballcsapat tulajdonosa, Roman Abramovics, nagyon nehéznek bizonyult kibogozni a homályos offshore szálakon keresztül vásárolt, 2022-ben 93 ezer 537-re becsült ingatlan pontos tulajdonosi hátterét. Kritikusnak bizonyultak a költségek is, mert a brit bűnüldözési hivatalok nem tudtak az adófizetők pénzéből sok százezer fontot kiadni, hogy felvegyék a versenyt az érintett orosz milliárdosok által felfogadott furfangos sztárügyvédekkel.
David Lammy, Labour árnyék-külügyminiszter éppen kedden ismertette pártja nagyszabású terveit a "piszkos pénzek" elleni harcban. Ha, mint az a közvélemény-kutatások alapján valószínű, az év második felében esedékes parlamenti választáson hatalomra kerül, a Munkáspárt nemzetközi kezdeményezés élére kíván állni a pénzügyi jellegű bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Mint az egykori ügyvéd az Institute of Public Policy Research, közpolitikai agytrösztben kijelentette, "több mint 15 évi konzervatív vezetés eredményeként Nagy-Britannia korrupció-szolgáltatási központ, London pedig a kleptokrácia melegágya". Mint ahogy beszédét a Financial Times beharangozta, a Munkáspárt pénzmosásellenes csomagjába olyan elemek tartoznak, mint az Egyesült Királyságban működő alapok bejegyzési kötelezettségeinek kiszélesítése, hogy ki lehessen zárni ezek illegális tevékenységekre való kiaknázását. A Munkáspárt vezetése alatt az Egyesült Királyság világméretű szerepet készül vállalni az adat- és információcserében. Mindezt annak tudatában, hogy a korrupció beárnyékolja az ország tekintélyét, azaz a pénzügyi bűncselekményeket külpolitikai kérdésként kell kezelni.
