A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK KTI) tavaszi, oktatással foglalkozó kiadványát szemlézte a Telex, amelyben több különböző mutató segítségével vázolják, hogy például nemzetközi összehasonlításban mennyire alulfinanszírozottak a magyar iskolák.
A KRTK KTI kutatói az egy diákra jutó kiadásokat az egy főre jutó GDP százalékára számolták át, ami némileg reálisabb összevetést tesz lehetővé, mint az azonos pénznemre átszámított kiadások, a kiadvány szerint azért, mert „az utóbbi esetben a gazdagabb országok kiadásai mindig kiugróan magasak”. A közölt adat tehát esetünkben azt jelzi, melyik ország mennyire helyezi magas polcra az adott rendszert a saját mozgásterén belül maradva. Az összehasonlítás tehát az alapfokú és a középfokú oktatásra együttesen fordított összeget mutatja az egy főre jutó GDP százalékában.
Az adatok Magyarországra nézve még így is lesújtóak: 2020-ban a kelet-közép-európai országok közül a harmadik legalacsonyabb volt a magyarországi érték, csak Észtországban és Litvániában volt alacsonyabb.
Az alsó és felső tagozatokat, valamint a középfokú oktatást szétválasztva megfigyelhető egy pozitív trend is, ugyanis 2019-ben és 2020-ban jelentősen megnőtt az alsó tagozat kiadásainak értéke Magyarországon, ennek köszönhetően a többi volt szocialista országgal összemérve alacsony szintről közepesre sikerült felmászni.
A következő adatsor azt mutatta meg, hogy a teljes megtermelt jövedelemből (GDP) mennyit fordít egy-egy ország az oktatásra. Ebben a tekintetben Magyarország 2014-ig tökutolsó volt, ezt követően volt némi pozitív tendencia és egy 2016-os kiugró érték. Csakhogy azóta több, volt szocialista ország elkezdett masszívan ráfordítani az oktatásra és elkezdtek felzárkózni a nyugati országhoz. Magyarország persze nem tartozott közéjük és lemaradt. Lengyelországban, Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában és Észtországban ugyanis az iskolai kiadások GDP-n belüli aránya immár nem sokkal marad el a nyugat-európai átlagtól, ezzel szemben Lettországban, Magyarországon és Litvániában jóval alacsonyabb maradt a ráfordítás szintje. A lap megjegyzi, hogy jelen tendenciák mellett hamarosan Litvánia is megelőz minket.
Ami az EU-s összehasonlítást illeti ugyanebben a vonatkozásban, Magyarország hátulról a negyedik helyen van, csak Görögországot, Litvániát és Írországot előzi. Még.