Megnyitotta kapuit Kolodko Mihály Dunai Cápa című kiállítása a váci Pannónia Házban. A művész eddigi munkáitól eltérően nagyobb méretben, különleges anyagokból alkotta meg a szoborcsoportot, mely a környezetszennyezés problémájára hívja fel a figyelmet.
A váci Pannónia Ház Tündérkertje színes motívumainak árnyékában zajlott Kolodko Mihály Dunai Cápa kiállításának megnyitója. Fehérváriné Tóth Helga múzeumigazgató elmondta, a Dunai Cápa tárlat egy különleges együttműködés keretében jöhetett létre, a környezettudatosság nevében egymásra talált a Duna-Dráva Cement (DDC), a Tragor Ignác Múzeum és Kolodko Mihály művész.
Guth Zoltán a DDC kommunikációs vezetője elárulta, cégük számára nagyon fontos a környezetszennyezés és széndioxid kibocsátásuk csökkentése, így a gyárak modernizálása után már alternatív tüzelőanyagok és nyersanyagok is megjelentek, mind a váci, mind a beremendi cementgyárukban. A cápákhoz pedig evoBuild termékcsaládjuk egyikét adták alapanyagul, mely maga is 10 százakban újrahasznosított alapanyagokból készült.
Kolodko Mihály csaknem öt éve Kisvácon él, három szobra is fellelhető a város terein, a mostani projektjében azonban egészen újat alkotott. A tőle megszokott alkotásoknál jóval nagyobb, anyagukban is különleges cápák töltik be a múzeum terét, amelyekben fellelhetőek a Duna partjára sodródó szemét darabjai, Kindertojás-belsőtől, kupakokon át, a kismotorkerekekig. Az ungvári születésű művész kezdetben Michelangelo hatására mészkőből kezdte el faragni cápáit, majd a DDC segítségével lelt rá a tökéletes alapanyagra. A kiállítótérben saját műhelye, korábbi alkotásainak jelképei és tervei, valamint az alapanyaggyűjtésre szolgáló biciklije is megtekinthető a dunai cápák mellett. Sőt a projektről készült kisfilmet is megtekinthetik a látogatók.
A forma és az üzenet találkozása mutatja a téma fontosságát „a cápa nem él a Dunában, idegen tőle, akár csak a szemét. A víz szennyezettsége mára sokat javult, de tennivalónk még mindig akad” – hangsúlyozta a múzeum igazgatója, aki reméli a meghökkentő, szórakoztató és egyben elgondolkodtató alkotások emléke mellett a környezetszennyezés csökkentésének üzenetét is magukkal viszik a látogatók.
A kiállítás mellett számos izgalmas program várja a Vácra érkezőket. A Mária Terézia 1764-es látogatására díszpompába öltöző város a mai napig egyedülálló történelmi ereklyékkel, izgalmas kiállításokkal és a Duna megunhatatlan folyásával várja a látogatókat. Sétánk a főtér középkori hangulatot reidéző kulturális Bermudaháromszögéből indult, ahol Forró Katalin történész segítségével az épületek és a múlt fontosabb eseményeinek históriáját is megismerhettük. A Pannónia Háztól a Tragor Ignác Múzeumig tartó rövid szakaszon megtudhattuk a szebbnél szebb épületek számos viszontagságnak voltak kitéve az elmúlt évszázadokban, tűzvész és harcok, valamint a pestis is pusztított a városban, mely egykor Buda után a második legfontosabb térség központja volt. Különleges történeteket is hallhattunk, például a Habsburg területek közkedvelt játékáról a lúdnyakverésről. Kiderült az is, hogy az Anyám tyúkja az egyetlen bizonyítottan Vácon született Petőfi vers, melynek tiszteletére a vasútállomáson Morzsa szobor áll.
A Tragor Ignác Múzeumba betérve újabb különlegességekre bukkantunk. A ház végében ugyanis egy ortodox templom áll, nem teljesen ortodox stílusban, az erősen katolikus közösségben ugyanis csak kész tervek alapján építkezhettek a görög kereskedők. A kiállítótér pedig még több érdekességet mutat be, a kávémérésnek is helyet adó szobában többek között 18. századi mézeskalács sütőmintát, szélpuskát, és gyógyító hatásúnak vélt szent képeket is megtekinthetnek a látogatók. A modernkori nők számára is tanulságos a tárlat, ugyanis látható Kis Barbara, egy 51 éves nő szintén 18.századi pruszlikja, a díszes viselet a testalkat változását követve, idővel toldásokkal bővült.
A Memento Mori kiállítás ereklyéit is körbejárhattuk, mely maga nemében a 7. legjelentősebb világszinten, bemutatva a 18-19. században eltemetett és mumifikálódott váci polgárok holtesteit, kegyeleti tárgyait. Különlegessége, hogy a testek kitűnő állapotából a korabeli mesterségeket és betegségeket is ki tudták következtetni a történészek. Megtekinthetők a domonkosok által elterjesztett rózsafüzérek, melyek még egészen rapszodikus, váltakozó szemszámmal, kegyérmekkel voltak feldíszítve, valamint a különböző keresztek és feszületek. A 15. századi borospincének használt lenti részben pedig holttesteket és díszes koporsókat mutatnak be, melyeken a kereszt, Jézus teste, vagy jelképe, valamint egyedi szimbólumok, sőt akár versrészletek is fennmaradtak az utókor számára.
Info: Kolodko Mihály Dunai Cápa kiállítása. Vác - Tragor Ignác Múzeum, Pannónia Ház. Megtekinthető: 2024.05.24.-12.08.