Tavaly 189 milliárdos bevétel mellett csaknem 6 milliárdos adózott nyereséggel zárt a Mohu Mol – derül ki a 35 éves hulladékkoncessziót tavaly év közepe óta átvevő Mol szakcégének nyilvános beszámolójából. Az anyacég nem vett ki osztalékot. Míg a „közszolgáltatási” tevékenység, vagyis a lakossági hulladékbegyűjtés és -előkezelés 28 milliárdos veszteséget mutatott, addig a „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek” nevezett, a visszaforgatható anyagok előállítóitól az újrahasznosításra beszedett, úgynevezett EPR-díjakból 26 milliárdos nyereséget értek el. Amíg a koncesszión kívüli tevékenységek 12 milliárdos hasznot hajtottak, az „intézményi”, vagyis a lakossághoz kapcsolódó, de elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladék üzlete 2 milliárdos veszteséggel kezd.
A tavalyi nyereségadat részben az EPR-bevételek becslésén alapult – tájékoztatta az ügy kapcsán lapunkat Tóth Eszter, a Mohu pénzügyi vezetője. Később a vártnál kevesebb EPR-díj folyt be, amivel már veszteségbe fordultak – tette hozzá. A Mohu mindezek mellett már 2023-ban is jelentős beruházásokat hajtott végre – szögezte le.
Az első időszakban a jelentős beruházások miatt a várható nyereségeket beruházásokba forgatják, így a következő években is „negatív pénzforgalmi eredmény” várható. Hosszú távon ugyanakkor, természetesen, a Mol vezetőségével együtt, ezt is egy hasznos és ténylegesen nyereséges üzletágnak vélik. Tevékenységük első, tört évében több tíz milliárdot előlegeztek meg közel 3 ezer palackvisszaváltóra, a vállalt közel két tucat új hulladékudvarból nemrég Esztergomban átadták az elsőt, megindult az ígért, száz begyűjtőjármű beszerzése és a hulladékedényeket is cserélik. Egyébként most jelent meg a palackvisszaváltási díj saját bankszámlára utalását lehetővé tévő, Repont nevű okostelefonos alkalmazás is.
Kudarc lett a kukakoncesszióbólA gyártókra terhelt, a hasonló korábbi, illetve meglévő uniós díjak akár többszörösére is rúgó EPR- (a palackiparban DRS-) díjak csökkenése csak hosszabb távon várható – válaszolta felvetésünkre az operatív igazgató. Ezeket a díjakat nem a Mohu, hanem, a cég elismert költségigényei alapján, a szakhivatal határozza meg – szögezte le. Az uniós összevetést azért nem tartotta helytállónak, mert más államokban e díjak, hasonló elnevezésük dacára, más tevékenységeket fedeznek. De a kezdeti beruházási szükséglet kétségkívül magasabb indulási költségekkel jár.
Káosz van az EPR bevezetése körül, öt százalékkal nőhet az inflációIparági források szerint tovább nehezítik a helyzetet azok a gyártók-forgalmazók, amelyek termékeik után nem fizetik meg a szükséges EPR-díjat. Hisz, a tisztességesek költségére, e hulladékokat is visszagyűjtik. Ugyanakkor idővel a rendszerek hatékonyságának javulásával együtt szorulhatnak vissza e „potyautasok”.
A Mohu változatlan meggyőződése, hogy a jelenlegi 32 százalékról 2035-ig 65 százalékra növelt újrahasznosítást, illetve több mint 50 százalékról 10 százalék alá visszaszorított hulladéklerakást célzó uniós vállalások csak a cég koncessziós tevékenységével érhetők el. Azt ugyanakkor, hogy a kormány a hírek szerint Brüsszeltől egyes, 2025-ös célszámok halasztását kérné, nem kívánták véleményezni.
Koncessziós kötelezettségek
Iparági hírek szerint tavaly a leginkább problémásnak várt lakossági hulladékgyűjtés váltása zajlott le a legolajozottabban: a tevékenységet változatlanul a – jórészt önkormányzati - társaságok végzik, amelyeket viszont már a Mohu fizet ki. Az ugyanakkor, hogy a hasznos lakossági-települési hulladékok, mint például a fém, a papír, az elektronikus szemét, az autógumi, -akkumulátor és -roncs begyűjtését végző kisvállalkozásoktól az anyag tulajdonjoga átszállt a Mohura, már nagyobb viharokat kavart. A Párbeszéd-Zöldek például, úgymond a koncesszió kudarcának bizonyítékaként, nemrég egy, a Mohutól kapott adatsorra hivatkozva az így begyűjtött hulladékok 2023. második félévi mennyiségének nagyarányú visszaeséséről számolt be.
Bár a fémek mennyiségét illetően, a tavalyi év második fele, 2022 hasonló időszakához viszonyítva, 67, az elemek és akkumulátorok tekintetében pedig 54 százalékos visszaesést mutat, a fa esetében például több mint kétszeres, az üvegnél másfélszeres, a papírnál-kartonnál pedig 25 százalékos az emelkedés, de a többi anyag is növekedést mutat – fejtette ki ennek kapcsán lapunknak Runtág Tivadar, a Mohu operatív igazgatója. (Az újrafeldolgozási arányok a fém 103 százalékától az üveg 72 százalékáig terjednek.) A tavalyi évnek a koncessziós rendszer indulását követő második felében a fémtartalmú hulladékok gyűjtése még a szakirányú törvénybe foglalt, átmeneti időszakban történt, így ezek mennyiségi adata önmagában nem megítélhető – hívta fel a figyelmünket Runtág Tivadar. 2024 már itt is növekedést hozott. Idén a leadott akkumulátorok száz százaléka beérkezett. A roncsautók begyűjtése pedig időarányosan legalább 35 százalékkal magasabb, mint a Közúti Központi Információs Rendszer 2009-es bevezetése óta bármikor – szögezte le. Igaz, az illegális bontás itt változatlanul a szabályos többszöröse.
