A kirakott székeket maximálisan feltöltötte a közönség, nagyon sokan voltak kíváncsiak a nők tudományban és kultúrában betöltött szerepéről, helyzetéről szóló eseményre, fontos kiemelni: több férfi is. A Ráday utcai Goethe Intézet a DAAD-vel (Német Felsőoktatási Csereszolgálat) együttműködve hozta létre fotókiállítással kiegészült eseményt. A téma kapcsán Herrmann Veronika moderátor személyes tapasztalataikról kérdezte Fedeles-Czeferner Dóra nőtörténeti kutatót és Orsós Zsuzsanna biológust. Fedeles-Czeferner Dóra kiemelte, bár a neme miatt ő nem érzékelt negatív megkülönböztetést, a kutatási témája miatt már igen. – Sokan azt javasolták nekem, ne pazaroljam el a nyelvtudásomat és a tehetségemet egy olyan témára, ami senkit sem érdekel – idézte föl, hozzátéve, hogy ordító különbség van a hazai és a német hozzáállás között. Míg Magyarországon alapvetően politikatörténeti fókuszú a történetkutatás, legföljebb a gazdaság- vagy társadalomtörténet kap elismertséget, addig Németországban és Ausztriában teret engednek a nőtörténeti kutatásoknak is. Fedeles-Czeferner Dóra elmondása szerint sokat köszönhet a DAAD-nek, ott tudott igazán kibontakozni.
Orsós Zsuzsanna biológust sem a neme, inkább a származása miatt érték bélyegek már kisiskolásként. A biológus egy szegény, héttagú cigánycsalád legkisebb gyermekeként született, környezetében a tanulás nem volt prioritás. Orsós Zsuzsannát kiemelték remek tanulmányi eredményei miatt, de sok évig azt gondolta, hogy az érettségi a csúcs, öt évig dolgozott a szakmájában vegyésztechnikusi asszisztensként, mire rávette magát, hogy egyetemre menjen. Ezek voltak a legszebb évei. Jelenleg azt kutatja, hogy a hazai cigány lakosság miért él tíz évvel kevesebbet az átlagnál, és aktívan részt vesz olyan programok szervezésében, amely felhívja az emberek figyelmét az egészségtelen életmód veszélyeire, hogy minél több daganatos megbetegedést meg tudjanak előzni.
Szerinte meg kell osztani a tudást másokkal.
Mindkét tudományos munkát folytató nő kiemelte, hogy a női létezés fontos, nem lehet letagadni, eltekinteni tőle. – A nőkben tradicionálisan több a felelősségérzet akár a gyereknevelés vagy a háztartásvezetés miatt – mutatott rá Orsós Zsuzsanna. A gyereknevelés miatt hátrányból indulnak a tudós nők, míg a férfiak 30 és 45 éves koruk között érik el legtöbb sikerüket a tudományban, addig a gyengébbik nem épp ekkor tűnik el a terepről, pont akkor, amikor az egyetemi ranglétrán felfelé tudnának haladni, ezért annyira kevés az egyetemeken a női vezető. Fedeles-Czeferner Dóra azt tapasztalja, hogy a hazai tudományos közegben sokszor „nő a nőnek farkasa”, az idős szakmabeliek rendszerint elnyomják a fiatalokat, bár ez a tendencia más környezetben is tapasztalható. Ezzel szemben a 20-as, 30-as és 40-es generáció összetart, megtalálja az utat egymáshoz, inkább egymást segítik, mint gátolják.
A női tulajdonságok kapcsán Orsós Zsuzsanna említette még a perfekcionizmust és empátiát, egy kutatást hozott föl, mely bebizonyította, a női sebészek keze alól több ember került ki élve. A kutatók nem tudtak másra következtetni, mint az említett két tulajdonságra. Egy férfi néző rákérdezett arra, mi készteti a beszélgetőket ennyi perfekcionizmusra. – Ez belülről fakad – válaszolták. – A nőknek mindig kicsit többet kell teljesíteniük, hogy elismerjék őket – mondta el Herrmann Veronika.
A beszélgetést kiállításmegnyitó követte, Fábián Évi “Nők Magyarországon” című portégalériájának fotói az intézet első emeletén tekinthetők meg. A tárlatot stílusosan a sokak által kedvelt Fajgerné Dudás Andrea feminista nőművész nyitotta meg. Fajgerné kiemelte, hogy a fotós nem retusálja képeit, nem hozza lázba a média által diktált szépségideál. Fábián Évi saját bevallása szerint egy láthatatlan hálót sző, amin a csomópontok maguk a nők. – Portréi fekete-fehérek, hogy a színek ne befolyásolják a szemünket, ízlésünket, hanem minden nőre őszintén tudjunk figyelni – emelte ki Fajgerné. A Goethe Intézet emeletén kiállított fotókon szereplő nők közül a legidősebb Karádi Éva eszmetörténész, a legfiatalabb pedig Karácsonyi Kata sakkozó. Fábián Évi a legkülönböző területeken jeleskedő nőkről készített portrét, megjelenik többek között Milánkovics Dorottya fizikus, Wirtz Ágnes művészettörténész, a Világszép Alapítvány elnöke, Vásárhelyi Mária szociológus, Tompa Andrea író, Blaskó Niki, a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnöke, Karikó Katalin, Nobel-díjas biokémikus és még sokan mások. Egy, a nőkkel foglalkozó másik kiálltás is megnyitott, a Charité Berlin „Berlin - a tudós nők fővárosa” című tárlatának képei a Goethe Intézet könyvtárában tekinthetők meg.
Infó
Mit tudnak a nők – kiállítás és pódiumbeszélgetés a Goethe Intézetben június 4-én.
