„Továbbra is a féken tartjuk a lábunkat és figyeljük az árak alakulását” – nyilatkozta az intézményt irányító Christine Lagarde. Előzőleg a svéd, a svájci és a kanadai jegybank is lazított a monetáris gyeplőn, a Fed viszont kivár.
Az infláció az eurózónában a 2022 októberi 10,5 százalékos tetőzés után, idén áprilisra 2,4 százalékra esett vissza, ám májusban ismét irányt váltott, 2,5 százalékra emelkedve, ami kérdésessé teszi a piacok által remélt folytatást. Az optimista várakozások szerint idén még két alakalommal lazíthat a gyeplőn az EKB, és őszre 3,5, 2025 közepére 2,5 százalékra kerülhet a pénz árát meghatározó alapkamat.
Valójában a konjunktúra alakulása nem jelent kényszert a központi bank számára, az eurozóna GDP növekedésére vonatkozó legújabb előrejelzés szerint 0,9 százalékos bővülés várható idén, márciusban még csak 0,6 százalékra volt remény. A bérek növekedése sem fékeződik, sőt az első negyedév mérlege 4,7 százalékos rekordszintet jelzett, de például Németországban, a már megkötött bérmegállapodások alapján, idén 12 százalékkal emelkednek a keresetek. Ez ugyan a fogyasztás lendületét is segíti, de a keresletnövekedés együtt jár az árak emelkedésével is. Fejtörést okoz a szolgáltatások drágulása, amely, az áprilisi enyhe esést követően, májusban 4 százalékos emelkedéssel riogatott, és kérdéses, hogy a tengeri szállítás, háborús okok miatt, megállíthatatlannak látszó drágulása, mekkora hatással lesz a fogyasztás költségeire.
A mostani döntés, amelynek köszönhetően egy kis oxigénhez juthatnak az európai vállalatok, a háztartások, és nem utolsó sorban az ingatlanpiac, annak tükrében, hogy az amerikai jegybank még koránt sem szánta el magát hasonlóra, sőt a tengeren túl a szigorítás esélye is felmerült, bizonytalan következményekkel járhat.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a monetáris politika különbözősége az óceán két partján növelheti a gazdasági egyensúlyvesztés esélyét. A kamatok jelen állása a dollárt favorizálja az euróval szemben, de túl a befektetési szempontokon, az erős dollár révén, a behozott árucikkekkel Európa inflációt is importál. Márpedig az amerikai fejlemények nem ígérnek gyors monetáris lazítást, az inflációs nyomás változatlanul erős, a fogyasztói árindex 3,4 százalékos emelkedést jelzett áprilisban, a legutóbbi munkanélküliségi adatok, igaz ellentmondásosak, de inkább a gazdaság pozitív fejleményeire utalnak. Mint azt a napokban publikálták, májusban a vártnál több, 272 000 munkahely létesült az USA-ban, az előzetesen remélt 190 ezerrel, és az áprilisi 165 000-el szemben. Ugyanakkor a jövő szempontjából elgondolkodtató, hogy 408 000 állás tűnt el, és a munkanélküliségi ráta 2022-óta először nőtt, májusban 4 százalékot mértek.
A Fed a jövő héten tanácskozik, a világ kíváncsian várja miként értékeli a helyzetet, amelynek hatásai túl nyúlnak az Egyesült Államokon. Ami a piacok reakcióit illeti, egyelőre izgalomnak nincs jele, az euró paradox módon halványan erősödött a hét végén a dollárral szemben, miközben a német államkötvények hozama is emelkedett.
