Aligha aratott volna ilyen választási sikert Tisza Párt, ha Magyar Péter április közepén nem szánta volna rá magát az országjárásra. A 29 százalékos listás eredményhez ugyanis nem csak az vezetett, hogy Magyar Péter februárban váratlanul berobbant a nyilvánosságba a NER-el való szakítása, később a híres-hírhedt hangfelvétel, majd a március 15-i és április 6-i budapesti tüntetések miatt.
Magyar Péter olyat csinált, amit a NER eddigi egyetlen ellenzéki politikusa sem.
Másfél hónap alatt majdnem kétszáz vidéki helyszínen járt. Nem egy nap úgy telt el, hogy négy-öt beszédet is mondott. A beszédek hosszúsága idővel ötven-hatvan perc lett, vagyis naponta bőven kétszáz percnyi beszédet mondott. Azt is lehet tudni – erről ő maga beszélt -, hogy a gyűlések között informális találkozókat is lebonyolított helyi vállalkozókkal, a helyi közéletet befolyásoló személyekkel. Kora reggel kelt, késő estig bírta a menetet, hihetetlen munkabírásról téve tanúbizonyságot. Finoman szólva, a politikai munkavégzéshez való hozzáállása nem jellemzi az ellenzéki politikusok mindegyikét.
Már az első gyűlésein – a gyulain, a békéscsabain – megfigyelhető volt némi lelkesedés a személye iránt, már akkor látható volt, hogy néhányan szelfizni szeretnének, kezet akarnak fogni vele. Ez azonban még inkább az újdonság varázsáról szólt: jött valaki, aki az egykori igazságügyi miniszter férje volt, biztos sokat tud a NER belső működéséről, ő talán más lesz, mint az eddigi politikusok. Szónoki teljesítménye ekkor még inkább felejthető volt: mind Gyulán, mind Békéscsabán, majd a további helyszíneken javarészt papírból olvasta fel beszédét, sokszor monoton hangszínen. Mégis, a hallgatóság – különösen a kisebb településeken – már önmagában azt is pozitívan értékelte, hogy egy országos politikus hajlandó eljönni hozzájuk, hajlandó szót váltani a helyiekkel. Az első gyűlések elején még kérdéseket is feltehettek a résztvevők. A kérdésekre adott válaszokból derült ki, hogy Magyar Péter fejében nemcsak néhány általánosság kering, hanem van rálátásra néhány szakpolitikai területre, úgy mint egészségügy, tömegközlekedés vagy szociális kérdések.
Ahogy teltek-múltak a napok, Magyar Péter egyre kevesebbszer használta a papírt, egyre inkább fejből beszélt. A gyűléseinek sajátos jelleget kölcsönzött, hogy a beszédei elején az adott település gondjairól, fejleményeiről értekezett. Mátészalkán megemlítette azt a valós problémát, hogy a vonatközlekedés nagyon rossz állapotban van, a vonatok sok esetben csak 30/40 km/h sebességgel közlekednek. Számos más helyen pedig a NER oligarchák helyi beruházásairól beszélt maró gúnnyal. Kitűnő ötletnek bizonyult Magyar Péter részéről az is, hogy a Fidesz egyik fellegvárában, Debrecenben hívott össze demonstrációt május elején, mert olyan fricskát mutatott ezzel az Orbán-rendszernek, amely eddig senkinek sem jutott eszébe.
A gyűlés igen jól sikerült, tovább növelte Magyar Péter, illetve az ekkorra már általa újjászervezett Tisza Párt ismertségét. Nem volt megállás: nyíregyházi, miskolci gyűlésén is több ezren jelentek meg, a lelkesedés már igen nagyra nőtt. Magyar Péter szónoki teljesítménye sokat javult, sokszor tudta pfujolásra, éljenzésre ingerelni a tömegeket. A szívükből beszélt: nemcsak elküldte a NER vezetőit a fenébe, de nagyon érthetően vázolta a helyi és az országos problémákat: miközben a hatalom birtokosai lopnak, az intézményekben nincsen WC papír…
Május első hetére pedig már egyértelműen kialakult a Tisza Párt vidéki gyűléseinek egy megszabott menete: az online közvetítés elkezdődik, Magyar Péter a kamerába nézve köszönti a nézőket, majd kezet fog az ott lévő választópolgárokkal. Egyre többen ölelgetik őt, fognak vele kezet, csinálnak vele szelfit, így percek telnek el, mire az immáron legendássá vált, nemzeti színűre festett teherautóhoz ér, felugrik a platójára és elkezd beszélni. Magam több vidéki gyűlésére is elmentem és tanúsíthatom, az elmúlt tizennégy évben nem akadt olyan ellenzéki politikus, akit ekkora lelkesedés, bizakodás övezett volna, mint Magyar Pétert.
Az országjárás abszolút sikerrel zárult: az EP-listás szavazáson messze Magyar Péter pártja lett a legnagyobb ellenzéki erő.
Mindennek ellenére szóvá kell tenni, hogy Magyar Péter interjúszituációkban már nem annyira jó, mint a népgyűléseken. A kormánypárti újságírókkal, médiamunkásokkal ellenséges a kapcsolata, de a Partizán-, ATV-interjúi sem sikerültek valami jól. A kellemetlen, kényelmetlen kérdéseket nehezen viseli, azt sem szereti, hogy ha a nem egyszer hosszúra nyúlt gondolatmenetét megakasztja a kérdező műsorvezető. Ilyenkor az arcvonásai megmerevednek, a hangneme kioktatóvá, agresszívé válik.
A jó választási eredményből ítélve a rosszul sikerült interjúk nem okoztak károkat Magyar Péternek, ám a következő országgyűlési választásokon a kormányváltáshoz sokkal több embert kell megnyernie magának, olyanokat is, akik nem a rajongói. Ehhez viszont szimpatikusabban kellene viselkednie az interjúhelyzetekben, a kényesebb kérdéseket is nagyvonalúbban kellene viselnie.
A szemünk láttára emelkedett ki egy új népvezér Magyarországon – mire megyünk majd vele? És ő mit kezd majd velünk?
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.