választás;főváros;

Az új korszak laboratóriuma

Árad a Tisza. Kiöntött Budapestre is. Magyar Péter politikai formációja 10 helyet szerzett a Fővárosi Közgyűlésben. Ráadásul úgy, hogy nincs se részletes, se elnagyolt programja. Mert ugye, az, hogy legyen egy gyalogos híd, bármennyire is jó ötlet, nem tűnik túl aprólékos víziónak.

Magyar Péteréknek arra sem volt idejük, hogy főpolgármester-jelöltet állítsanak, még a fővárosi listát is úgy tudták csak összerakni, hogy újrahasznosították az EP-jelölteket: öten mind a kettőn mandátumszerző helyen szerepelnek. Így csak akkor van meg a fővárosi kontingens, ha Magyar Péter beül a Fővárosi Közgyűlésbe. S mi lesz ott, frakcióvezető? Nem túl alacsony poszt ez az Orbán Viktor és a Fidesz több évtizedes uralmát megtörni kívánó messiásnak? Korábban ő maga is azt mondta, hogy legfeljebb akkor gondolkodik el ezen, ha ők lehetnek a mérleg nyelve. Azok lettek. Megkerülhetetlenül. Az új főpolgármesternek nélkülük nincs többsége, hacsak nem fog össze a Fidesszel, amit Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is kizárt.

A választási szabályok módosítása miatt az új közgyűlés eleve csak ősszel állhat munkába, addig a régiek viszik a boltot. Ez a négy hónapnyi átmenet most kifejezetten kapóra jön, hiszen időt ad a pártok közötti egyezkedésre: ki kivel hajlandó együttműködni, milyen feltételekkel. Csakhogy az alkudozás dupla fenekű lett, hiszen kivel alkudozzanak a fővárosi pártvezetők, ha a választási eredmény még kétséges? 

Vitézy ugyanis belengette, hogy megtámadja az eredményt, ami akár több hónapos politikai köztes állapotot hozhat létre.

S mi lesz addig a fővárossal? Az alakuló ülésig a jelenlegi, régi közgyűlés és városvezetés intézi az ügyeket. Új, hosszabb időre szóló elköteleződéssel járó programokat nem fogadhatnak el, hitelt nem vehetnek fel, jelentős adósságot keletkeztető döntést nem hozhatnak. Ez egyfelől jó, hiszen nem terelik kötött pályára a következő városvezetést, ugyanakkor azt is jelenti, hogy addig leállnak a programok. Ez az alapkörben fél éves befagyasztás akár hosszabbra is nyúlhat, hiszen az új bizottsági struktúra felállítása mellett arra is kell idő, hogy az új képviselők felkészüljenek a felelős döntéshozatalra. Nagy szükségük lesz erre, mivel a korábbi közgyűléshez képest, amikor kerületi polgármesterek nyomkodták a gombokat, a most érkező újak többségének fogalma sincs a főváros működéséről: fizikus, mérnök, matematikus, menedzser, cégvezető, közgazdász, közösségszervező, tanár, jogász vagy éppen a Fidelitasban való ügyeskedéssel egyre feljebb kapaszkodó politikusocska. Márpedig a nemzet fővárosának irányítása nem kicsi és nem egyszerű meló, főként, ha nincs tele a kincstár. Márpedig Orbánék tettek róla, hogy ne legyen. Ráadásul mindezt a munkát felcsavart reflektorfényben kell majd végzeni.

A víziókat és a programokat is össze kell fésülni. Ha vannak. De jobbára nincsenek. Szentkirályi Alexandra, aki a főpolgármesterségtől ugyan visszalépett, de ígérete szerint a közgyűlésbe azért beül, a kampányban főként gyurcsányozott, de a konkrét vállalásokban sincs köszönet: elzavarja a tanácsadókat, kezeli a hajléktalan-kérdést, ingyenes wi-fit szereltet a közterekre és pénzügyi ellenőrző szervet állít fel, az ő olvasatában valószínűleg Varga Mihály felügyeletével. A Kutyapártnak és a Tiszának sincs a tarsolyában több vízió. Vitézy Dávid hosszú és részletes programot állított össze, ezek egy része átfedésben van ugyan a jelenlegi városvezetésével, de a politikai arcélezés miatt vélhetőleg ott is lesz vita, ahol nem feltétlenül indokolt. Még inkább igaz ez Magyar Péterre, akinek innen kell felépítenie a pártot a 2026-os országgyűlési szavazásra. Minden helyzetben mutatnia kell magát. Fidesszel egyenrangú féllé kell nőnie, amihez a jobb és a bal oldalról is híveket kell gyűjteni.

A főváros soha nem lesz távolabb a Vitézy által ígért higgadt szakpolitikától, mint az elkövetkező években. Minden utcai lámpakörte pártcsatározás terepe lesz. 

A közgyűlés hitvallások és heves összecsapások helyszínévé válik. Budapest lesz az Orbán-korszakból egy újba való átmenet laboratóriuma. Ahol időnként felrobban valami.