Azokban az iskolákban, ahol a tornatermek, tornatermek szűkössége vagy hiánya miatt nem lehet szakszerűen megtartani a heti öt testnevelésórát, legyenek elméleti tanórák, például tanítsanak a diákoknak sporttörténetet – a Népszava értesülései szerint ezt javasolta az oktatásirányítás az érintett intézményeknek, miután az Orbán-kormány nemrég szigorított a testnevelésórák alóli felmentés szabályain. A heti öt testnevelésórából kettőt eddig ki lehetett váltani sportköri foglalkozásokkal vagy néptánccal, idén szeptember 1-jétől viszont erre (a versenysportolók kivételével) már nem lesz lehetőség, ami azt jelenti, hogy az eddiginél több diáknak kell részt vennie hetente mind az öt testnevelésórán.
Ennek kivitelezését nehezíti, hogy még mindig vannak olyan intézmények, ahol se tornaterem, se tornaszoba nincs. Információink szerint a köznevelésért is felelős Belügyminisztérium (BM) felmérte a helyzetet és arra jutott, valóban nincs meg mindenhol a megfelelő iskolai infrastruktúra, ezért is javasolta az elméleti testnevelésórák megtartását. Miközben a felmentési lehetőségek szűkítését épp azzal indokolták, hogy a gyerekek keveset mozognak és elhízottak.
Az Orbán-kormány a 2012/2013-as tanévtől, felmenő rendszerben vezette be a mindennapos testnevelést, de már ekkor problémák voltak a megvalósítással; többször előfordult, hogy a tárgyi feltételek hiányossága miatt a tantermekben, az iskolák folyosóin kellett megtartani a testnevelésórákat. Egyebek mellett ezért is vezették be azt a lehetőséget, hogy például néptánccal, sportkörökkel heti két testnevelésórát ki lehessen váltani.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2012/2013-as tanévben összesen 5492 tornaterem vagy tornaszoba volt a hazai általános és középiskolákban, ami a 2022/2023-as tanévre 5662-re emelkedett. Az általános iskolai és középfokú iskolai feladatellátási helyek száma azonban 5843 volt az előző tanévben, vagyis mintegy 200 iskolai feladatellátási helyen továbbra sem volt se tornaterem, se tornaszoba.
A KSH adatiból az is kiderült, hogy a 2022/2023-as tanévben ezer tanulóra 5 tornaterem, tornaszoba jutott országszerte, ami mindössze 0,7-tel több, mint a 2012/2013-as tanévben.
A testnevelést, sportot tanító pedagógusok aránya hullámzóan változott: 2012-2016 között folyamatosan emelkedett, majd jelentősen csökkent. A 2016/2017-es tanévben még 9,3 százalék (11 371 fő) volt a testnevelőtanárok aránya a pedagógusok körében, a 2022/2023-as tanévben pedig 7,9 százalék (9201 fő).
Lapunk mindezzel kapcsolatban érdeklődött a BM-nél, amelytől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében 44 tornatermet adtak át; a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak. „A tankerületi központok önálló költségvetési szervek, feladatellátásuk érdekében költségvetésükből önállóan gazdálkodnak. Saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy a települési önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, költségvetésük terhére szervezik meg a testnevelésórákat. A középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelés tantárgyból kívánnak érettségi vizsgát tenni” – áll a tárca válaszában.
