Mélyben a magyar versenyképesség, egyetlen év alatt nyolc hellyel estünk vissza a listán

Nagyot romlott az elmúlt években a magyar gazdaság versenyképessége, egyre több mutató alapján válik Magyarország az EU egyik leggyengébb gazdaságává. Most a  svájci IMD World Competitiveness Center nyilvánosságra hozta idei versenyképességi rangsorát, ez alapján a 67 országot vizsgáló listán magyar gazdaság az 54. helyre esett vissza, míg a tavaly a 46, 2022-ben pedig 39. helyen voltunk. A 2022-es adat volt a csúcs, korábban soha nem szerzett jobb helyezést a magyar gazdaság ezen a nemzetközi figyelem által övezett versenyképességi rangsorban. Ehhez képest két év alatt 15 helyezést rontott az ország, ami arra utalhat, hogy a 39. helyezés nem volt igazán megalapozott, illetve, hogy az elmúlt két évben rohamosan romlott a magyar gazdaság nemzetközi megítélése.

Az IMD 20 részindex alapján állítja össze pontozásos rendszerben az országok versenyképességi mutatóját. Ez alapján a legjobb helyezést - 7. helyet - a külkereskedelmi nyitottsággal értük el. A munkaerő képzettségével és némileg meglepő módon az (alacsony) árakkal is jó helyen szerepeltünk. Az átlagnál jobban teljesítette a magyar gazdaság a tudományos infrastruktúra ellátottsága terén, és hagyományosan az egyik versenyképességi előnyünk bő két évtizede a közlekedési infrastruktúránk. Ezzel szemben kifejezetten gyenge értékelést (63. hely) kapott a költségvetési politika minősége és az államháztartás állapota. Utolsó helyre kerültünk az üzleti gyakorlatok szempontjából (ebben a magas korrupciós érzet játszhatott közre) és az üzleti hatékonyság részmutatójában is. Ezen a két téren a vizsgált országok közül a magyar gazdaság a legversenyképtelenebb. Gyenge osztályzatot kapott a munkaerőpiac is.  Nem ad okot büszkeségre a kormányzati hatékonyság sem, ahol 51. helyet értük el, ez egy év alatt 11, két év alatt 14 helyes visszaesést takar.

Az IMD értékelése szerint a magyar gazdaság versenyképességének javításához elsősorban a magas államháztartási hiányt kellene a kormánynak csökkenteni. Javítani kellene a közpénzek felhasználását, a kormányzás során az átláthatóságot, és erősíteni az elszámoltathatóságot. A középtávú versenyképesség javításához szükséges lenne a zöld- és digitális átállás felgyorsítására, külön megemlítik a Mesterséges Intelligencia adta lehetőségek kihasználását. A jelentés a kitörési pontok között említi a munkaerő képzésének, átképzésének felgyorsítását is. Az oktatás és az egészségügy területén átlag alatt teljesített Magyarország, mind a két részmutató csak a 45. helyezést érte el a 67-es országlistán, holott több kutatás szerint is az oktatás és az egészségügyi ellátás minőségének emelésével lehet egy ország versenyképességét tartósan javítani.

Magyarország nemzetközi versenyképességi rangsorban bekövetkezett jelentős pozícióvesztése ellentmondásos folyamatok következménye – nyilatkozta lapunknak Pitti Zoltán közgazdász az IMD adatait értékelve. Szerinte figyelmeztető jel az üzleti hatékonyság romlása, amely tetten érhető az alacsony hozzáadott érték gyenge termelőképességében, a vállalkozási méretek végletes szerkezetében és az atomizálódás erősödésében, a menedzsmenti munka gyengülésében, etikai és morális gondok súlyosbodásában, valamint a kormányzati irányítás hatékonyságának gyengülésében. Ez utóbbiak közé sorolja szakember a költségvetési problémákat a magas államadósságot, és azt, hogy az állam nem szabályozni, hanem utalni akarja a piacot.

A most közölt adatok nem sok optimizmusra adnak okot, de ha a jövőbe tekintünk, akkor sem látni semmi biztatót. A kormány továbbra is az alacsony hozzáadott értéket termelő ágazatok beruházásait támogatja, ami nem ad esélyt arra, hogy hosszabb távon javuljon a gazdaság versenyképessége – nyilatkozta lapunknak Pitti Zoltán. A munkaerőre, mint növekedést meghatározó tényezőre már nem lehet számítani, mert a munkaerő-tartalékok elfogytak. A magyar gazdaság tőkeellátottság sem megfelelő, hisz az utóbbi években dominánssá vált ázsiai tőke az alacsony hozzáadott értéket teremtő beruházásokat gyarapítja, vagyis nem növeli a magyar gazdaság versenyképességét. A hazai pénzből finanszírozott beruházások is csak a legritkább esetben növelik a termelőkapacitásokat, a versenyképességet, hiszen ezen ügyletek jelentős része nem a fejlesztésről, hanem a tulajdonszerzésről szól. Elég csak a Budapest Airport Zrt. vagy Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlására utalni. Ezekkel a beruházásokkal nem lehet versenyképességi fordulatot elérni, így folytatódik a lecsúszás – mondta.

A humántőke fejlettségében is szükség lenne a változásra, legyen szó akár az oktatásról, akár az egészségügyről. Ha ma fordulat következne be ezeken a területeken, annak a jótékony hatása csak évek múlva jelentkezne, de nem látni a fordulat esélyét. Ha viszont a munkavállalók nem érzékelik a fordulat lehetőségét, akkor folytatódik az elvándorlás – nyilatkozta Pitti Zoltán.