Rákosi-korszak;koncepciós perek;

„Papa külföldi kiküldetésre utazott”

A Rákosi-rendszer koncepciós eljárásai áldozatainak gyermekeit hívta közös emlékezésre Szalai Anna. A találkozóból kötet született, amely személyessége és  töredékessége miatt is felfoghatóvá teszi a mai napig ható társadalmi folyamatokat. 

Emlékező közös beszélgetésre hozta össze a majdani szerkesztő a sorstársait. Nyolcvan körüli idős értelmiségieket, köztük van, aki külföldön él évtizedek óta. A Megforgatott világ című kollektív emlékezés elbeszélői olyan emberek, akiknek szüleit a Rákosi-rendszerben koholt vádakkal letartóztatták, a koncepciós eljárások áldozatai lettek. Volt, akit kivégeztek, voltak, akikről nem tudni a mai napig sem, hogy miért és hogyan haltak meg az ÁVH kezeiben.

Az elbeszélőktől megtudjuk, miként kerültek szüleik a kommunista mozgalomba, hogyan lettek az antifasiszta ellenállás résztvevői, majd az új rendszer építői, vezetői. Ők voltak azok – mások között -, akik az egykori mozgalmi dal szerint arra készültek, hogy „holnapra megforgatjuk az egész világot.” A kötet elsősorban arról szól, miként fordult meg a világ az elhurcoltak és családjaik körül. A rendszer vezetői, kiemelt szereplői, privilegizáltjai voltak, majd pillanatok alatt nemzetárulóknak, kémeknek, spekulánsoknak minősítették őket és családjaikat is. Töredékes elbeszélések ezek, de nem is lehetnének mások, hiszen a terror túlélői szinte soha nem mondták el, mit tett velük a párt.

Szalai Anna, a kötetet szerkesztjeő Izraelben élő irodalomtörténész (a Rajk-per vádlottjaként kivégzett Szalai András lánya) egy, a Szombat magazinnak adott interjúban elmondta, hogy egy ismerőse biztatta arra, hogy belekezdjen emlékgyűjtő, felelevenítő vállalkozásába, mondván: Nem szabad, hogy ezek a történetek nyomtalanul eltűnjenek! Szalai Anna vállalta, hogy összehozza a hozzá hasonló sorsot megélt embereket, akik elmondták a maguk – családjuk, szüleik és persze az ország históriáját. Ebből – és néhány korábban megjelent interjú és memoárrészletből áll össze a kötet.

A megforgatott világ hiánypótló olvasmány. Először is azért, mert az 1989 utáni politikai változásokkal hivatalossá lett új emlékezetpolitika nem csak újra értelmezte, de szinte törölte a történelemből és társadalomértelmezésből azt, hogy a Rákosi-, majd később a Kádár-kor is szisztematikusan elhallgatta a rezsimek lelepleződött bűneit, kegyetlenségét. Olyan, volt bebörtönzött káderek is részt vettek ebben az elhazudásban, akik a Kádár-korban vezető szerepet töltöttek be. Ám a kötetben beszélnek olyan, öt évet börtönben töltött kommunistáról, aki miközben megőrizte világnézetét, a nyolcvanas években az egyik ellenzéki mozgalomhoz csatlakozott, sőt volt, aki az ellenzéki mozgalom szervezője lett, majd Kádár is börtönbe záratta. Fia kétszer is megélhette apja távollétét. A kötetben a gyermekkori élmények elevenednek meg újra, miközben az azóta eltelt évtizedek is visszhangzanak az emlékekbe.

1990 után eltüntették a kommunista/antifasiszta mártírok utcatábláit, a mai rezsim történelempolitikája már primitíven összemossa az Orbán Viktor országlását megelőző világot és annak szereplőit. A könyvben felvázolt életutak viszont megmutatják, milyen differenciált életutakat jártak be az elítélt, a rendszer által meggyilkolt szülők. A legtöbben polgári családok gyermekei, sokan külföldi tanulásra kényszerültek a numerus clausus miatt, vagy azért, mert itthon baloldali mozgalmak tagjai lettek. Lehettek olyanok is, akiket egyszerűen a sors sodort a mozgalomba. (A történet szereplői szinte mind „zsidó érintettségűek”. Csatlakozásuk a baloldali mozgalmakhoz sem mindig magától értetődő, sokkal inkább szakítás volt ez részükről a polgári családokkal,a  vallással. Az is kiderült, hogy a Rákosi-rendszernek nem csak a vezetői és végrehajtói, de az áldozatai is gyakran zsidók voltak.) Akik túlélték, akiket „rehabilitáltak”, azok sem éltek többé teljes életet, s ez a családjaikra is érvényes volt. A börtönévek titkai – a „papa külföldi kiküldetésre utazott” – , másoknál a nevelőintézetek horrorja meghatározták a későbbi életutakat, azt, ahogy az elbeszélők szüleik pályáját értékelik és emlékeznek az államszocializmus évtizedeire.

A kötet elbeszélés-folyama betekintés a XX századi magyar történelembe. Kétségtelenül az elit egy részéről szól, de mivel itt egymással és a nemzeti történelemmel összegabalyodó magántörténeteket olvashatunk, valahogy  felfoghatóbbak lesznek tőle a mai napig ható társadalmi folyamatok. 

Infó

Megforgatott világ

Gyerekkor 1949 előtt és után

Szerkesztette: Szalai Anna

Gondolat Kiadó, Budapest 2024.