A héten az európai parlamenti frakciók többsége megtartja alakuló ülését és megválasztja vezetőségét. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) és a Zöldek már túl vannak ezen, a következő napokban sorrendben a Szocialisták és Demokraták (S&D), a Baloldal (The Left), a liberális Újítsuk meg Európát (Renew), az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint új politikai csoportként az újfasiszta nézeteket is hangoztató, legszélsőségesebb erőket felvonultató „Szuverenisták” tanácskoznak majd zárt ajtók mögött. Utolsóként az Identitás és Demokrácia (ID) frakció radikális jobboldaliakból álló tagsága gyűlik össze, mégpedig a jövő hét közepén. A következő napokban eldőlhet, hogy rajtuk kívül, vagy épp az ő támogatásukkal, létrejönnek-e még formációk a képviselő-testület jobbszélén.
A pártcsoportok megalakulásának nem hivatalos határideje július 4-e, hivatalos határideje az új EP megalakulását megelőző nap, vagyis július 15-e.
A június 9-i választásokon mandátumot szerzett pártok közül a Tisza hét képviselője az EPP, a Demokratikus Koalíció két képviselője az S&D, a Mi Hazánk Mozgalom egy képviselője előreláthatólag a Szuverenisták frakciójába ül be. A 11 fideszes még nem kelt el: az általuk eredetileg megcélzott ECR – amelyben többségben vannak az ukránbarát pártok – egyelőre nem kívánja befogadni a őket, az euroszkeptikusoktól jobbra álló szélsőségesek még egyeztetnek eddigi frakciójuk, az ID kibővítéséről, esetleges átalakításáról. Az itt tolakodó szervezetek között Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Tömörülés viszi a prímet, amely 30 képviselővel egyébként is a legnagyobb nemzeti delegációt küldi az uniós törvényhozásba. De itt politizálnak a holland Geert Wilders Szabadságpártjának és az olasz Matteo Salvini Ligájának a tagjai is.
Felröppentek hírek arról is, hogy Orbán Viktor, Andrzej Babiš cseh ex-kormányfő és Robert Fico szlovák miniszterelnök pártjai európai szintű összefogást fontolgatnak. Babiš pártja nemrégiben elhagyta az EP liberális frakcióját, a Fico vezette alakulatnak szélsőségessége miatt már korábban ajtót mutattak a szocialisták. Ha rászánnák magukat egy politikai csoport alapítására, további tagokat kellene megnyerniük, mivel annak felállításához legalább hét tagállamból 23 képviselő kell.
Vagyis a jelek arra utalnak, hogy Orbán most távolabb kerülhetett attól a víziójától, amely szerint – saját hathatós részvételével – létrejön egy nagy, erős jobboldali egység az európai parlamentben.
Jelenleg ugyanis egyetlen frakcióban sincs helye a fideszes képviselőknek, a szélsőjobboldal pedig épp most szakad még több részre a radikális Szuverenisták csoportjának létrejöttével.
A most születő új EP-frakció egyébként még a legradikálisabbak körében sem arat osztatlan sikert. Az Alternatíva Németországért (AfD) tagságát is megosztotta, hogy a párt – várhatóan csütörtökön – új képviselőcsoportot hoz létre az EP-ben, így már az ECR, illetve az ID után a harmadik radikális jobboldali frakció jön létre. Az Alternatíva egyes tagjai azt remélték, hogy a pártot még visszafogadhatják a Marine Le Pen által fémjelzett pártcsaládba, az ID-be, ahonnan néhány hete zárták ki. Az AfD EP-képviselőcsoportja ugyanis megvált delegációvezetőjétől, a számos botrányba keveredett Maximilian Krah-tól. Az AfD azonban végül az új frakció létrehozása mellett döntött „Szuverenisták” néven, a Die Zeit szerint azért, mert a pártban attól tartottak, hogy két szék között a pad alá esnek és frakció nélkül maradnak. Az AfD elnöksége hétfőn elfogadott dokumentumában deklarálta: az ID-t "megfelelő platformnak tekintették az AfD európai testvérpártjaival való kapcsolatépítés elősegítéséhez”, most azonban úgy új utat választanak „érdekeinek megvalósítása érdekében”. "Ehhez olyan partnerekre van szükség, akik tiszteletben tartják és osztják az érdekeinket" – áll a dokumentumban.
Ügyesen megkerülték a magyar vétót, Szijjártó Péter sértődötten reagált, miközben a tanácskozáson egyáltalán nem volt konfrontatívA párt leendő partnerei az úgynevezett szófiai nyilatkozat aláírói közül kerülhetnek ki. Ezt a nyilatkozatot 2024 áprilisában kezdeményezte a bolgár Újjászületés párt, hogy többek között béketárgyalásokat követeljenek az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatban, emellett az Európai Unió állítólagos "burjánzó bürokráciájának" megszüntetését követelték.
Az AfD várható új partnerei közül azonban nem mind oroszbarát, de egytől egyig euroszkeptikusak. A német párt partnere lesz a Mi Hazánk. Toroczkai László elnök már az EP-voksolás előtt jelezte, hogy új képviselőcsoport létrehozásában érdekeltek az AfD-vel. Partner lehet a Covid pandémiával kapcsolatos dezinformáció terjesztéséről ismert spanyol politikus, „A bulinak vége" párt alapítója, Alvise Pérez is. A Szuverenitáshoz csatlakozhat az S.O.S. Románia szélsőjobboldali, euroszkeptikus párt is, amely támogatja Nagy-Románia létrehozását, s követelte Ukrajnától, hogy adja vissza az 1940-ben a szovjet megszállás során annektált területeket. Az új szélsőjobboldali frakció tagja lehet a Köztársaság Mozgalom nevű szlovák párt egyes vélekedések szerint újfasiszta húrokat penget, erősen oroszbarát, ellenzi Szlovákia uniós és NATO-tagságát. A reménybeli partnerek között lehet a bevándorlás- és oltásellenes görög Győzelem párt. Két lengyel párt is az új szélsőjobb frakció tagja lehet: a Szabadság és Függetlenség Konföderáció, továbbá a Nemzeti Mozgalom. Előbbi vezetője, Janusz Korwin-Mikke oroszbarát és ukranofób nézeteiről ismert. utóbbi párt viszont csak a háborúig volt oroszbarát, azóta azt vallja, hogy az Orosz Föderáció egzisztenciális fenyegetést jelent Lengyelország számára. A tömörülés a 2010-es évek közepén szorosan együttműködött a Jobbikkal. Egyértelműen oroszbarát ugyanakkor a bolgár szélsőjobboldali Újjászületés.