Ahogy minden nyáron, idén is sok munkavállalóknak probléma, hogy a számára megfelelő mennyiségben és időpontban vehesse ki a szabadságát. A legnagyobb gond a 100 és 400 főt foglalkoztató cégeknél mutatkozik. A Vasas Szakszervezetet képviselő László Zoltán, aki úgy fogalmazott: az üzleti érdek sokszor a társadalmi érdek elé kerül. A nyári szabadságok kiadását nehezíti, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben hektikussá, kiszámíthatatlanná vált a termelés.
Egy általuk végzett felmérésből kiderült, hogy azoknak a cégeknek a 18 százaléka, ahol a szakszervezetükhöz tartozó munkavállaló található, nem tudja tervezni a nyári leállását. Ez rendkívül magas szám – hangzott el.
A vasas cégek 44 százalékánál nem terveznek leállást nyáron, ami a szabadságolások szempontjából nem rossz mutató, mert korábban a hozzájuk tartozó cégek 80 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Mellettük szintén a vasas cégek 35 százaléka tervezett leállással fut neki a nyárnak – tette hozzá. A cégek 9 százalékánál volt vagy lesz nem tervezett leállás, ami egyfelől magas szám, másfelől rossz hír a munkavállalóknak, akik ilyenkor kénytelenek kivenni szabadságuk egy részét, ami az év hátra lévő részében hiányozni fog a dolgozóknak. Ezekben az esetben jellemzően 3-5 napról van szó.
A nagyvállalati körben a jelzett leállásokat évről évre szinte azonos időben vannak, ritkaság, hogy egyeztetés nélkül, a munkavállalók megkerülésével rendelnék el, aminek azért is nagy a jelentősége mert a dolgozók a szabadságuk hét napjával rendelkeznek szabadon, a fennmaradókról a munkaadók döntenek – jelezte Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke.
A Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozó dolgozók, így a versenyszférában tevékenykedők esetében alapszabály, hogy 14 napot egybe függően kell kiadni a dolgozóknak – hívta fel a figyelmet Mészáros Melinda, hozzátéve: nem kizárólag szabadságos napokból állhat össze ez a két hét, beleszámíthatnak a pihenőnapok, a munkaszüneti napok és a hétvégi pihenőnapok is. A már jelzett előretervezett leállási idők (karbantartási idők) adnak lehetőséget döntően a nagyobb cégek esetében arra a munkaadónak és a munkavállalónak, hogy biztosítsák az egybefüggő szabadság időtartamára vonatkozó törvényi előírást.
Megszabott keretek
A Munkatörvénykönyv szerint dolgozóknak járó alapszabadság időtartama 20 nap, ami az életkor és a munkában töltött idő előrehaladtával legfeljebb 30 napra növekedhet. A munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt 15 nappal a szabadság kiadása és igénybe vétele előtt jelezni kell ez irányú szándékát a másik félnek. A megállapított szabadságon túl gyerekszületéskor 10 nap apasági szabadság jár a munkavállalónak, amit a gyerek születésétől számított három hónapon belül kell felhasználni. Mellette létezik a szülői szabadság is, ami 44 napot foglal magában, több év alatt vehető igénybe, és jogosultak erre az örökbe fogadó szülők is. A szülői szabadság esetében feltétel, hogy az azt igénybe vevőnek legalább egy éves munkaviszonnyal kell rendelkeznie.
