Magyarország;mezőgazdaság;export;dinnye;gyümölcstermesztés;

Magyar dinnyéből lesz elég, csak a külpiacokon állunk vesztésre a nagy exportőrökkel szemben

Itthon a magyar dinnye legtöbbször a  magyar dinnyével versenyez. 

A Nyírségben elmúlt két évben 30 százalékkal nőtt a dinnye termőterülete, köszönhetően annak, hogy jól alakultak a tavaly augusztusi felvásárlási árak. Ez láthatóan meghozta a termelői kedvet, innen főként a szezon második felében és annak végén érkezik az áru – mondta el lapunknak Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. Mellette Dél-Békésben nőtt a dinnyeföldek területe, tavalyhoz képest 10 százalékkal, így az országnak ebben a szegletében jelenleg 1050 hektáron folyik dinnyetermelés. Ezekhez képest kisebb mértékben vagy éppen egyáltalán nem lett nagyobb a termőterület olyan hagyományosan ezzel foglalkozó térségekben, amilyen Baranya, Tolna, Fejér, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Az idén megközelítőleg 3300 hektáron folyik a gyümölcs termesztése, azaz a vetésterület egy év alatt országos átlagban 15 százalékkal nőtt – tudtuk meg az egyesület elnökétől.

Imponálónak számít az idei várhatóan 140-160 ezer tonnás termelés, ami a kedvező időjárásnak köszönhetően kiváló minőségű lett és lesz. Sárgadinnyéből ennek hozzávetőleg a tizede terem meg. A tavalyi aszályos év után a idén jobb évre számítanak a termelők, noha gondokból is akad bőven. A felvásárlási árakat rendben lévőnek nevezte Göcző Mátyás, ezek azonban elmaradnak a tavalyitól, ugyanakkor határozottan elzárkózott az elől, hogy ennyire a szezon elején számszerűsítse milyen felvásárlási és kiskereskedelmi árakkal találkozhatnak ma és a közeli jövőben a dinnyevásárlók.

A hazai termelőket az elmúlt években már nem zavarták az olyan nagy dinnyeexportőrök, amilyen a spanyolok, az olaszok és a görögök, mert áruik akkor érkeznek be, amikor még a szabadföldi magyar dinnye nem ért be. Az importból származó dinnye mennyiségéről a hazai termelőket összefogó szervezet nem rendelkezik adatokkal – tudtuk meg. Előremutatónak nevezte a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke, hogy a hazai élelmiszer kiskereskedelmi láncok az elmúlt években egyértelműen a magyar dinnyék forgalmazásának adnak elsőbbséget, így a belpiacon a konkurenciaharc a hazai termelők között dúl, a szezon beindulása után idehaza import dinnyét csak keveset találni.

Sokat eszünk, de nem eleget

Dinnyéből a hazai éves átlagfogyasztás fejenként 11-13 kiló, ez a mennyiség az utóbbi 15 évben nem változott, mégis szükséges volna a növelni – vélekedett a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. A 90 százalékban vizet tartalmazó gyümölcs nem csupán remek szomjoltó, hanem a benne található rostok, ásványi és egyéb anyagok miatt rendkívül egészséges. Rögtönzött piaci körképünkből kiderült, hogy ezekben a napokban a zöldség- és gyümölcsboltokban 488-498 forintért vásárolható meg a dinnye kilója, a nagy élelmiszerláncok ennél mérsékeltebb árakkal dolgoznak. A szeletelt, darabolt dinnye kilója 449 forint, míg akciók keretében az egészben árultak 399, illetve 299 forintos áron is kaphatók.

A gondot jelent a termelőknek, hogy a hazai termés egyharmadát külpiacokon kell értékesíteni, és e téren az elmúlt években egyértelmű visszaszorultak a magyar dinnyék a Spanyol- Görög- és Olaszországból származókkal szemben. A piacvesztés együtt járt a hazai termőterület csökkenésével is. Göcző Mátyás szerint a magyar gazdák kevésbé szervezettek és tőkeerősek, mint külhoni versenytársaik, mellette csomagolástechnikában és marketingben is elmaradnak tőlük. Ezzel együtt is igaz, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország komoly felvevőpiaca továbbra is a magyar dinnyének, és biztató, hogy ez a magyar termék visszatér a német piacra is, még ha áttörésről nem is lehet beszélni. A külpiaci értékesítés ellentmondásaira világít rá – emelte ki a dinnyeszövetség elnöke -, hogy az orosz-ukrán háború miatt a korábbiaknál nagyobb lehetőség nyílik a hazai dinnyetermelők előtt, hogy betörjenek a balti országok piacára. Ám az ottani értékesítési lehetőségeket rontja az a tény, hogy az elmúlt hetekben hideg és rossz időjárás uralkodott az észak-európai országokban. Visszatérő veszély, hogy a viszonylag magas hazai felvásárlási árak miatt megjelenik az olcsó román és albán dinnye, szűkítve ezzel a belföldi termelők értékesítési lehetőségeit. 

A túl meleg sem jó

A dinnye szereti a most uralkodó tartós nyári meleget, de a 36 fok feletti kánikulát már megsínyli – mondta el Göcző Mátyás, aki szerint jó volna némi enyhülés és csapadék, de tisztában van vele, hogy erre pillanatnyilag esély sincs. A nagy meleg hatására gyorsabban és koncentráltabban érik a dinnye, gyorsul a szezon. Tavasszal az dinnyetermelés önköltségét növelte a szárazság, a víz utánpótlását biztosító csöpögtetőrendszereket folyamatosan használni kellett – tudtuk meg.