Három évvel ezelőtt, erős állami támogatással alapította meg a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a MR Közösségi Lakásalapot, hogy kialakítsanak, működtessenek egy fenntartható szociális lakhatási modellt. Ehhez – mint arról korábban többször írtunk – több mint 6400 ingatlant kaptak, köztük nagy számban a Nemzeti Eszközkezelő Programban érintett házat, lakást. Ez utóbbiak azok az ingatlanok, amelyek tulajdonosai belebuktak a hitelbe, de hogy ne kerüljenek az utcára, az állam megvásárolta tőlük a lakást, hazát, ők pedig bérlőként maradhattak otthonaikban. Bár a lakásalapnak átadott – 30 százalékban üres – ingatlanok jelentős része rossz műszaki állapotban volt, a vagyon értéke ma is meghaladja a 17 milliárd forintot. Még úgy is, hogy időközben a lakásalap tömegesen értékesít lakásokat, házakat. A szervezet tavaly szeptember legelején azt közölte, hogy addig összesen 58 üres ingatlant adtak el. Egy hétfői sajtóbeszélgetésen viszont a Népszava kérdésére Major Gábor, a lakásalap egyik ügyvezetője már azt mondta, hogy tavaly egy év alatt 200 ingatlanon adtak túl.
A lakásalap az eladásokat részben tudatos portfólió-tisztítással indokolja.
Az ingatlanjaik ugyanis jóval több mint ezer településen találhatóak, az ennyire szétszórt állomány pedig nem üzemeltethető gazdaságosan. Így igyekeznek megszabadulni azoktól a rossz állapotú, üres lakásoktól, amelyekből adott településen csak egy-kettő található. A cél, hogy ezernél kevesebb településen legyen csak ingatlanuk, és inkább nagyobb helységekben növeljék a házaik, lakásaik számát.
A lakásalapnak az ingatlanvagyon mellé jelentős állami támogatás is járt, ám ez alighanem csökkenni fog. Major Gábor lapunk érdeklődésére azt mondta: bár az idei szerződést még nem írták alá, 2024-ben a korábbinál várhatóan 30 százalékkal kevesebb állami támogatást kapnak. Mint mondta, az első két évben 4-4 milliárd forint állami apanázst kaptak a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő bérlőkért végzett szociális, segítő-szolgáltató tevékenységéért, valamint az ingyenesen a tulajdonukba került lakóingatlanok kezelésére. Csökkenni fog az az összeg is, amit a lakásalap arra kap, hogy azoknak az ügyeit intézze, segítse, akik még korábban adósságrendezés fejében az államnak átadták az ingatlanjukat, majd azokat később részletre visszavásárolták. A 22 ezer ilyen család ügyéhez kapcsolódó ügyfélszolgálati, mentori és követeléskezelési tevékenység ellátására 2022-ben és 2023-ban 500-500 millió forintot kaptak, 2024-től viszont várhatóan csak 400 millió forintot.
Segítség aranyáron
Bár magán is igyekszik spórolni a lakásalap, így is jelentős összegeket költenek a szervezet működtetésére. Az eddigi racionalizálással 9 százalékos bérköltség megtakarítást értek el, ám továbbra is ez a legnagyobb kiadási tételük: 2022-ben 934 millió forint volt a személyi jellegű ráfordítás, míg tavaly már 1,4 milliárd. Major Gábor ezt a létszámnövekedéssel indokolja, hiszen 21 fővel indítottak, de tavaly már 123-an dolgoztak a társaságnál. Saját kézbe vették a gondnoki tevékenységet és villanyszerelő munkacsoportot hoztak létre. Az igénybe vett szakértői szolgáltatások költségét ugyanakkor a 2023-ról szóló beszámoló szerint 1,3 milliárd forintról csak 1,1 milliárdra sikerült leszorítani. Ennek legfőbb tételét a mentori szolgáltatás díja adja, de a szélesedő portfólió okán már üzleti elemzőket is alkalmaznak. Ezenfelül 1,4 milliárdot költöttek állagmegóvásra és komfortnövelő beruházásokra. A nonprofit cég 893 milliós nyereséggel zárta a tavalyi évet.
A lakásalap munkatársai 26 ezer háztartással tartják a kapcsolatot, ebből 3740 a bérlő, a többi a részletfizetéses ügyfél. A lakásalap másik ügyvezetője Lutár Balázs hangsúlyozta: elsősorban nem piaci szemlélettel közelítenek az ügyfelek felé, a cél az, hogy a lakhatás esélyét az „utolsó utáni lehetőségig fenntartsák”. Ennek a sajátos ügyfélkapcsolatnak, mentorálásnak része a széles skálán mozgó részletfizetés, esetenként akár az álláskeresés, végrehajtói ügyekben való segítségnyújtás, vagy éppen iskolai ügyekben való közvetítés is.
Az eszközkezelős lakások visszavásárlásból származó 350 milliós tavalyi bevételt, illetve az értékesítésből befolyó 955 millió forintot új, jobb állapotú budapesti vagy megyeszékhelyen lévő ingatlanok vásárlására fordították.
Ezeket az eszközkezelős lakások után kért 15300 forintos átlag havi bérleti díj helyett átlagosan 90 ezerért adják bérbe. Kissé meglepő módon ezeknél a jobb minőségű, drágább lakásoknál kevesebb a hátralékos, mint az alacsony lakbérű lakások esetén. Ez jól mutatja, hogy van egy réteg, amelynek alapvető gond a lakhatás biztosítása, míg másoknál a lakásbérlés inkább döntés kérdése – tette hozzá az ügyvezető.
Az eszközkezelős bérleti díjak az első két éves díjemelési tilalom után inflációkövetően emelkednek: 2023-ban 10 százalékkal, idén márciusban 17,6 százalékkal, jövőre várhatóan 4-5 százalékkal. A szociális alapú bérleteknél esetenként ettől az indexálástól is eltekintenek. A 2023-ban kiszámlázott 700 millió forintból így is csak 600 millió forint folyt be. A hátralékosokkal 1300 részletfizetési megállapodást kötöttek és a legkülönbözőbb módon segítik őket a kiútkeresésben. A járvány idején kihirdetett fizetési moratórium alatt a bérlők 55-58 százaléka fizetett, 2023 végére ezt az arányt 80 százalékra sikerült feltornázni. De a múlt év végére az összes behajthatatlan követelés így is elérte a 200 millió forintot – válaszolta lapunk kérdésére Major Gábor.
A megfizethető lakhatási programok továbbfejlesztése érdekében az MR Lakásalap szakmai együttműködésre törekszik civil, illetve önkormányzati szereplőkkel. A lakásalap felvételt nyert a Housing Europe nemzetközi lakhatásszakmai ernyőszervezet tagjai közé, így a nemzetközi tapasztalatok átvételére is lehetőségük nyílik. Több hazai hajléktalanellátó szervezettel is közös munkára készülnek, de a fővárosi önkormányzat által idén elindított lakásügynökséggel nem terveznek sem formális, sem informális együttműködést – tájékoztatták a Népszavát, holott a lakásalap rövid távú tervei között szerepel a klasszikus lakásügynökségi tevékenység bevezetése.
Recsk: nem gyorsult a megoldáskeresés
A kormány tavaly az MR Közösségi Lakásalapra bízta a 2023 júniusában Recskre zúdult sárlavina károsultjainak segítését is. Mint emlékezetes, a villámárvíz a falu feletti bánya felől iszapot hordott a Hunyadi sorra, ahonnan emiatt 22 ingatlanból költöztették ki a helyieket. A kormány 500 millió forintot különített el a Recsken károsodott lakóingatlanok helyzetének rendezésére, de az erről szóló támogatási szerződést azóta sem írták alá. Az MR Lakásalap most kérdésünkre azt válaszolta, hogy 4-5 család esetében már látszódik a megoldás, 2-3 szerződést írtak eddig alá. A lakásalap mentorral, illetve saját állományukból felajánlott ingatlannal segítette a bajba jutottakat. „Van egy potenciális veszély, de az emberek szeretnek ott élni” – összegzett Major Gábor.
