Az amerikai kormány több mint öt évtizeden át figyelte meg Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnököt. A kémkedés eredménye több mint 800 dokumentum mintegy 3300 oldalnyi terjedelemben. A jelentések túlnyomó többségét az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA készítette.
Az információkat Fernando Morais, Lula életrajzírója szerezte meg, aki három éve próbál hozzáférni az anyaghoz. Végül két tényezőnek köszönhetően járt sikerrel. Egyrészt egy tekintélyes ügyvédi iroda, a Pogust Goodhead segítette, másrészt pedig az amerikai információhoz való hozzáférésről szóló törvény – árulta el a Folha de São Paulo brazil napilapnak.
Morais elmondása szerint a megfigyelések Lula szinte teljes politikai karrierjét lefedik: 1966-tól, amikor szakszervezeti vezetőként kezdte karrierjét egy São Paulo külvárosában lévő fémgyárban, egészen 2019-ig, amikor kiszabadult a börtönből, és ismét berobbant hazája belpolitikájába, majd 2022-ben, ha szűk többséggel is, de legyőzte Jair Bolsonaro addigi populista elnököt. "Az elnök még börtönben volt, amikor azt a megbízatást kaptam, hogy a nevében összeállítsam az összes létező dokumentumot" – mondta el Moraes a lapnak.
Az eredmény sokáig tartott, de elég terjedelmes és szerteágazó: 613 CIA-dokumentumot találtak, amelyben Lula szerepel, 111-et a külügyminisztériumtól, 49-et a Védelmi Hírszerző Ügynökségtől, 27-et a védelmi minisztériumtól, 8-at az amerikai hadsereg déli részlegétől (az amerikai fegyveres erők támogató egysége) és egyet a hadsereg kiberparancsnokságától szereztek.
Eddig sem az FBI, sem a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nem válaszolt Morais kéréseire, és még nem is jutott hozzá a teljes anyaghoz, írja az El País. Azt sem tudni, hogy Lula harmadik elnöki ciklusa alatt ismét megfigyelés alatt áll-e. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy az Egyesült Államok kémkedett Lula után az első két elnöki megbízatása alatt, tehát 2003-2007 és 2007-2010 között, de már jóval korábban is, méghozzá abban az időszakban, amikor tömegsztrájkokat szervezett és előkészítette a Munkáspárt (PT) megalapítását az 1970-es évek végén. A hatalomban töltött éveiből ismert, hogy az amerikai ügynökségek érdeklődtek például a Kínával és a Közel-Kelettel fenntartott kapcsolatai, Brazília katonai tervei, az utódjával, Dilma Rousseff volt elnökkel való kapcsolata és a vegyes tőkéjű Petrobras olajvállalat, az ország legnagyobb cége iránt.
A brazil elnök életrajzírója három évvel ezelőtt jelentette meg Lula biográfiájának első részét. Most azt tervezi, hogy az új információk egy részét beépíti a politikai pályájáról szóló második kötetbe, amely várhatóan a következő hónapokban jelenik meg.
Lula egyelőre nem kommentálta a kémügyet, de feltételezhetően nem fogadta kitörő lelkesedéssel a hírt. Nem ez az első eset, hogy kiderül, az amerikai kormány megfigyeléseket folytatott a brazil hatóságoknál. 2013-ban Edward Snowden volt NSA-elemző és Glenn Greenwald újságíró által megszerzett dokumentumok megerősítették, hogy az akkori elnök, Dilma Rousseff után is kémkedtek.
Két évvel később a WikiLeaks felfedte, hogy legalább 29 telefont hallgattak le, köztük Rousseff, továbbá miniszterek és tanácsadók telefonjait. A botrány súlyos diplomáciai válságot idézett elő Barack Obama demokrata kormányával: a brazil elnök az utolsó pillanatban lemondta hivatalos washingtoni útját, és a helyzet csak az akkori alelnök, Joe Biden brazíliai látogatása után kezdett javulni.
