A The Economist éves Globális Élhetőségi Indexében szereplő 173 város közül immár harmadik egymást követő évben az osztrák főváros lett az aranyérmes. Bécsre sok jelzőt lehet mondani: csodálatos, történelmi, festői, kulturált, most hozzá lehet tenni azt is, hogy elmozdíthatatlan. Ugyanis megdönthetetlennek tűnik az első helyezése: 2024-ben a legutóbbi 11 indexjelentés közül a kilencedik alkalommal került az első helyre. Az idei listát egyébként a globális instabilitás és a megugró megélhetési költségek jellemezték.
A legnagyobb előrelépők közé tartozik Budapest, amely 92 pontot kapott, így hét helyet ugrott előre, a 32. helyre. Belgrád és Bukarest (mindkettő 74,5 ponttal) hat, illetve öt helyet lépett előre, így idén közösen a 94. helyen állnak. Bécsen kívül másik három európai város is bekerült a legjobb tízbe. Finnországot (ismét) a világ legboldogabb országának választották. Az összes régióban a legnagyobb javulás a felsőoktatási és egészségügyi pontszámok alapján Kelet-Európában tapasztalható.
Az idei átlagpontszám százból 76,1 lett, ami magasabb a tavalyihoz képest. Ez az oktatás és az egészségügy területén tapasztalható javulásnak köszönhető. Azonban a stabilitás volt az egyetlen kategória, ahol a pontszámok erősen csökkentek. A bevándorlással és a mezőgazdasággal foglalkozó európai tiltakozások, valamint a világ más részein zajló polgári zavargások és háborúk mellett a megélhetési költségek folyamatos emelkedése is megmutatkozik az idei lista pontszámaiban.
A régió összpontszáma tavaly óta lefelé csúszott a növekvő instabilitás miatt Németországban és Írországban. Dublinban volt a legmeredekebb a visszaesés, hét helyet esve a 39. lett. A német városok is sokat rontottak: München hat helyet, Hamburg ötöt, de Stuttgart, Berlin és Düsseldorf is lejjebb került, akárcsak Brüsszel és Barcelona. A legnagyobb esést Tel-Aviv szenvedte el, amely 20 hellyel hátrébb került, most a 112. – a gázai háború hatásai miatt kapott alacsony stabilitási pontszámok miatt.
A 10 legélhetőbb város:
1. Bécs, Ausztria
Öt kategóriából négyben száz pontot kapott.
2. Koppenhága, Dánia
Harmadik éve őrzi második helyét Bécs mögött. Dániát is folyamatosan a világ második legboldogabb országaként tartják számon Finnország után.
3. Zürich, Svájc
Svájc legnagyobb városa a 2023-as hatodik helyről 2024-ben a harmadik helyre ugrott, amit az egészségügyben és az oktatásban elért tökéletes pontszámok is megerősítettek, egyébként a világ egyik legdrágább városa is.
4. Melbourne, Ausztrália
Egy helyet csúszott vissza, de az egészségügyben és az oktatásban száz pontot ért el.
5-6. Genf, Svájc
A Calgaryval közös hetedik helyről idén a kanadai várossal közösen az ötödik helyre ugrott.
5-6. Calgary, Kanada
A többi kanadai várossal ellentétben Calgary javított helyezésén, egyedülálló módon száz pontot kapott a stabilitásért.
7-8. Vancouver, Kanada
Míg Toronto idén kiesett a top tízből, Vancouvernek sikerült megragadnia az élmezőnyben.
7-8. Sydney, Ausztrália
Sydney és Melbourne idén három helyet csúszott vissza az erős lakáshiány miatt.
9-10. Auckland, Új-Zéland
A második legjobb javulást könyvelte el 2023-ban: 25 helyet ugrott felfelé és került a top tízbe. Idén mind az öt kategóriában magas pontszámokkal és százpontos oktatással sikerült megtartania pozícióját.
9-10. Oszaka, Japán
Az egyetlen ázsiai város, amely az első tízben szerepel, száz pontot kapott a stabilitás, az egészségügy és az oktatás területén.
Összetett szempontrendszer
Az élhetőség ugyan szubjektív fogalom, de a pontszámokat sarokértékekkel határozzák meg. Az egyes városok összesített rangsorát a százból kapott pontszámok átlagolásával véglegesítik öt különböző kategóriában: stabilitás, kultúra és környezet, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, amelyeken belül 30 adat- és elemzési pontot határoznak meg. A szempontoknál figyelembe veszik a terrorizmus veszélyét, a polgári zavargások előfordulását és a bűnözés mértékét. Az egészségügyben és az oktatásban a szolgáltatások minőségét és elérhetőségét vizsgálják. Az infrastruktúra kategóriában pedig a tömegközlekedést, az utakat, a közlekedési kapcsolatokat, a lakásokat és a közműveket értékelik.
