A Rác fürdő megnyitására várni olyan, mintha Godot-ra várnánk. Valaki mindig hoz egy hírt, hogy holnap már biztosan megnyílik. Azután másnap letagadja azt is, hogy egyáltalán arra járt volna és mondott volna valamit. Lassan negyedszázada nézzük ezt az abszurd drámát és józan ésszel egyre kevésbé érthető: mégis mi tud annyira bonyolult lenni egy épület felújításában, hogy arra öt önkormányzati ciklusban, három egymást váltó – több ciklust is kitöltő – főpolgármester és váltott összetételű Fővárosi Közgyűlés se tud megoldást találni.
A fővárosi fürdő abszurd drámája három főpolgármesterrel ezelőtt, még a Demszky Gábor idején kezdődött. Budapest négy törökfürdője, vagyis a Rudas, a Király, a Veli bej (korábbi nevén Császár) és a Rác egész Európában egyedülálló módon az oszmán időktől működik szinte megszakítás nélkül. Mígnem eljött a pillanat, hogy a Rác felújítása elkerülhetetlenné vált. (Néhány éve hasonló okból bezárták a Királyt, a Rudast és a Veli bejt felújították.) Pénz persze nem volt. Demszkyék az akkortájt oly divatos PPP-konstrukcióban vélték felfedezni a menekülő utat: a magánbefektető hozza a pénzt, a beruházás megvalósulhat, cserébe a vállalkozó lefölözi az üzletet. A közös cég 2001-ben létre is jött. A főváros adta a fürdőt és a szomszédos telket, ahol a vállalkozó egy 67 szobás szállodát épített fel és vállalta a fürdő műemléki felújítását és bővítését. Több vargabetűvel 2010-re megnyitás közeli állapotig jutottak.
A polgármesteri székben Demszkyt követő Tarlós István azonban már ellenzékben támadta a beruházást és beiktatása után néhány hónappal a a fővárosi fürdőcég bíróság elé citálta a negyedrészben saját tulajdonú céget. Egy év múlva peren kívüli egyezséget kötöttek, de a projektet hitelező bank addigra felmondta a szerződést. A főváros – árveréstől és az állami támogatás elvesztésétől tartva - felvásárolta a követelést, majd felszámolási eljárást kezdeményezett a közös cég ellen. Azután hirtelen feltűnt a színen egy Orbán–Tiborcz házaspár érdekkörébe tartó beruházó, amely titkos ajánlatban vállalta, hogy 8 hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt, plusz fizet 890 millió forintot a fővárosnak. A közgyűlés kínos közjáték után elutasította az ajánlatot.
A felszámolási eljárás innentől csigatempóra váltott. Minden határidőt sokszorosan túllépve végül 2021-ben a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzatnak sikerült valamivel több mint ötmilliárd forintért árverésen visszavásárolni az ingatlanokat.
Az események nem gyorsultak fel. Csaknem két évig tartott, amíg elkészült a műszaki állapotfelmérés és a felújítási terv. Kiderült, hogy a Tarlós István kinevezésekor még 95 százalékos készültségi fokon álló épület állapota 45 százalékos – nagyjából szerkezetkész – készültségi szintre romlott le. Milliárdok kellenek a megnyitáshoz. Pénz most sincs. A főváros a hotel eladásából teremtene rá forrást, de senkinek sem kell. S ezzel visszaültünk az út szélére, ahol várjuk a megoldást hozó Godot, aki nem jön, hiába lessük.