Vonzó a megújult magyar felsőoktatás, már második éve több mint 90 ezren nyernek felvételt a felsőoktatási intézményekbe - jelentette be örömittasan Hankó Balázs miniszter a múlt szerdai egyetemi ponthatárhúzás után. Mintha elfelejtette volna, hogy 14 éve az a kormány van hatalmon, amelyet most ő is szolgál, és amelynek nem kis mértékben a korábbi felsőoktatás-politikája felelős azért, hogy 2012 után tartósan 80 ezer, sőt az egyik évben 70 ezer alá csökkent az egyetemekre bejutók száma.
Miért? Mert a mindenhez is értő Orbán Viktor miniszterelnök nem akart több romkocsmákban merengő diplomást látni, ezért mesterségesen visszafogták a felsőoktatásban résztvevők számát.
Aztán egyszer csak fordult a kocka. Az egyik évben még ahhoz is nyelvvizsgát akartak előírni, hogy egyáltalán jelentkezni lehessen egyetemre. A másik évben nemcsak ettől léptek vissza, de a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét is eltörölték. Sőt az emelt szintű érettségi kötelezőségét is. Számos intézményben megemelték az államilag támogatott férőhelyeket, amelyeket korábban épp ők szűkítettek. Az egyetemeknek szabad kezet adtak: döntsék el ők, kiket és hogyan vesznek fel, milyen feltételekkel adnak diplomát.
Mi történhetett? Vajon már őket is elkezdte zavarni, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diplomás 25-34 évesek aránya? Hogy egyre több magyar fiatal megy külföldre tanulni? Lehetséges. De azért van itt valami más is. Véletlen lenne, hogy épp azután tárták szélesebbre a felsőoktatás kapuit, miután szinte az összes hazai egyetemet “közérdekű” fideszes alapítványokhoz szervezték ki? Vagy hogy a fennmaradásukért küzdő, névtelen kis vidéki egyetemek, röhejesen alacsony ponthatárokkal hirtelen megkétszerezték-háromszorozták a bejutók számát, miután megérkeztek új, narancsszínű uraik? Lehet, hogy véletlen. Ugyanakkor tény: a magánegyetem-biznisz felpörgetéséhez hallgatókra is szükség van. Akkor is, ha később nem csinálnak mást, csak romkocsmákban merengenek.