;

Sziget Fesztivál;2024;Kardos József;

„Mi olyan értékeket képviselünk, amik azt gondolom, örök érvényűek és mindenki számára elfogadhatóak”

- Kardos József: Változtak itt politikai erők és propagandák, de nem vagyunk hajlandók ezeknek bedőlni

Elfogadás, érzékenyítés, nemzetköziség és művészetek: minden, amit a kikapcsolódás és tombolás mellett várhatunk idén a szabadság szigetén. Kardos Józseffel, a Sziget Fesztivál programigazgatójával beszélgettünk. 

Idén különböző tematikus zónákban jelennek meg a gondolatiságukban hasonló programok. Ezt hogyan kell elképzelni?

A helyszínek elhelyezkedését próbáltuk úgy változtatni, hogy a hasonló érdeklődésre számot tartó programhelyszíneink nagyjából egy területen belül koncentrálódjanak, mivel ezek egymást erősítik. Három ilyen zónát alakítottunk ki. Az ArtFusionField része a színház és a tánc részleg, a Theater-and-Dance Corner, és az ArtGarden, ami a képző- és iparművészeti alkotók helyszíne, különböző workshopokkal, installációkkal. Itt található a Cirque du Sziget és a Vándor Vurstli is, ahol beltéri és kültéri cirkuszprodukciók, árnyjáték és báb is helyet kap. A zónába már koradélután érdemes kijönni, családosoknak és idősebb látogatóknak is. Esténként 23.15-től pedig a francia Cie Gratte Ciel társulat Rouge! című utcaszínházi előadását láthatja a közönség. A FutureGrounds zónában társadalmi, szociális, politikai kérdések mentén alakulnak a programok. Része a Civil Sziget, ahol non-profit szervezetek népszerűsíthetik tevékenységüket különböző workshopokon, kerekasztal beszélgetéseken, és vitákon keresztül. A Think for Tomorrow nevű helyszínen aktuális témák mentén zajlanak beszélgetések, a menekültkérdés, a klímaválság és a digitális átállással kapcsolatos kihívások is szóba fognak kerülni, szakértők segítségével. Péntektől vasárnapig itt zajlik a slam program is. A harmadik, a PlayGround nevű zóna, ahol nappali aktivitások, játékok, és sportprogramok kapnak helyet. Különböző bajnokságokat szervezünk a látogatóink számára, ahol teljesen ad hoc jelleggel, különböző nemzetiségű látogatókból összeállt csapatok tudnak egymással versenyezni. Lesz a SportZone-ban egy Olimpia-néző helyszín is kialakítva, ahol élőben lehet követni az izgalmasabb versenyszámokat. A GameLandHub a táblajátékok szerelmeseinek a helyszíne, ahol társasjátékok mentén lehet újabb barátságokat kötni. Emellett lesz még szintén a zónán belül a Sakk Sátor, a Magyar Sakkszövetség helyszíne, ahol nemzetközi nagymesterekkel lehet szimultán játékokon részt venni.

Az előadások mind angolul folynak. Ez a nemzetközi, befogadó szellemiségnek köszönhető, vagy az egyre több külföldi látogató miatt változott a célcsoport?

Volt egy időszak, amikor a magyar látogatók száma visszaesett, de az most már tendencia, hogy egyre nagyobb számban jönnek vissza a magyar látogatók, de így is összességében a külföldiek vannak többen. Európában élünk, tehát azt gondolom, hogy egy mai 18-25 évesnek az angol már nem okoz gondot, legalább alap- vagy középfokon érti és használja is a közösségi médiában. Nyilván praktikussági szempont is, nem akarunk tolmácsokkal beszélgetéseket lefolytatni, mert senki nem maradna, ha kétszer kéne mindent meghallgatni. Mi vállaltan nem egy magyar fesztiválnak definiáljuk magunkat, a Sziget egy európai fesztivál, ahol a nemzeti sokszínűségből adódó bábeli zűrzavarban az angol a mindenki számára érthető nyelv.

Társadalmi kérdéseknek is egyre nagyobb hangot adnak, számos civil szervezet jelenik meg. Hogyan áll össze egy ilyen együttműködés?

Van egy külön stáb, akik ezzel foglalkoznak. Nagyon sok civil szervezet szeretne jönni, és lehetetlen, hogy mindenkinek lehetőséget biztosítsunk. Bekérjük a koncepciójukat, mit tudnának a látogatóinknak nyújtani, és demokratikus, átlátható módon kiválogatjuk, ki a legrelevánsabb, legérdekesebb a fő célcsoportnak, a 18-25 év közötti korosztálynak. Az idei 60-80 civil szervezetnél is fontos szempont volt, hogy interaktív programmal készüljenek, mivel a látogatóknak akkor érdekes egy társadalmi téma, ha valamilyen módon be tudják őket vonni. Idén menekültekkel is lehet közös workshopon részt venni, és különböző emberi sorsokról, tragédiákról hallhatnak beszámolókat. A látogatók teljesen nyitottak erre, nem kell különösebben lasszóval fogni őket, keresik ezeket a lehetőségeket, ahol elmondhatják a véleményüket. A társadalmi felelősségvállalás és a különböző ügyek melletti kiállás mindig is fontos volt a Sziget számára. Kezdetektől fogva, a nyitottság, a tolerancia, a befogadás, a rasszizmus és a homofóbia elleni kiállás, a szolidaritás fontosságának hangsúlyozása jellemzi. Ezek mind olyan értékek, amik nem változtak a 30 év alatt. Változtak itt politikai erők és propagandák, de nem vagyunk hajlandók ezeknek bedőlni, mi olyan értékeket képviselünk, amik azt gondolom, örökérvényűek és mindenki számára elfogadhatóak, hogy egy normális, békés társadalomban tudjunk élni. 2019 óta a Nagyszínpad egy-egy átállásában fontosabb társadalmi kérdésekben való felszólalásra adunk lehetőséget. A 8-10 perces rövid beszédek vagy rendhagyó előadások, például tánc vagy akrobatika formájában mind az általunk képviselt értékrendet közvetítik.

Idén kik szerepelnek ezeken a performanszokon?

A Ghetto Funk, a népszerű holland breaktánc csapat a sokszínűség és egymás elfogadása mellett fog kiállni, míg egy dán akrobata csapat az emberi kapcsolatok fontosságára a változó világban és a bolygónk állapotának kritikus helyzetére hívja fel a figyelmet. Beszédet mond Kat Graham énekesnő, színésznő is, aki az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Szervezetének jószolgálati nagykövete, aki nyilván a menekültekkel való szolidaritás szükségessége mellett szólal fel. Ezúttal is fellép a Sziget és a látogatók által is támogatott Superar gyermekkórus (a program a hátrányos helyzetű gyermekek zenei oktatással való társadalmi beilleszkedésének segítésére jött létre), akik a Szent Efrém Férfikarral kiegészülve várják a látogatókat, a Sziget 30. születésnapjának alkalmából pedig meglepetés produkcióval készülünk. A színházi repertoárból fontos témaként kiemelném még a Galit Liss társulat Blue Zone című produkcióját is, ahol tizenegy 70 év körüli idős hölgy táncol a színpadon. Kicsit szeretnénk felhívni a figyelmet az idősekre is, hogy hogyan is viszonyulunk hozzájuk, mennyire tartjuk őket a társadalom értékes részének, és hogyan tudnánk jobban megbecsülni őket.

Fogyatékkal élőket is várnak?

Nem tudjuk teljes mértékben akadálymentessé tenni a fesztivált, hiszen ez lehetetlen, de ahol lehet, megpróbálunk számukra elérhető mosdókat és lelátókat felszerelni. Egy dedikált helyszínünkön, az XS Land-en pedig az ép látogatók tudják kipróbálni, milyen kerekesszékben kosarazni, vagy letakart szemmel különböző dolgokat elvégezni. Hiszen nagyon fontos, hogy a többségi társadalomban is ezt a szolidaritást, illetve empátiát erősítsük, ami szükséges ahhoz, hogy a hátránnyal küzdő embertársainkon segíteni tudjunk, megértsük az ő problémáikat, és érzékkel, érzékenyen tudjunk hozzájuk közelíteni. Magyarországon csúnya szóvá vált az érzékenyítés, pedig ez egyáltalán nem egy negatív dolog. Az, hogy valakit érzékenyítünk, az azt jelenti, hogy felvilágosítjuk, az empátiát és az elfogadását erősítjük, és nem próbáljuk meg menekültté, meleggé, vagy mozgássérültté varázsolni őt, hanem igyekszünk megértetni vele ezeknek az embereknek a sajátos problémáit és ezzel nyitottabbá és elfogadóbbá tenni a társadalmat. A Revelland projekt keretein belül pedig számos olyan immerzív koncert valósul meg, ami a fogyatékkal élők számára is befogadhatóvá és élvezhetővé teszi a produkciókat.

Hogyan lehet egy létéből adódóan környezetterhelő eseményen figyelni a környezettudatosságra?

Nem egyszerű, külön csapat foglalkozik vele, hogyan legyen minél fenntarthatóbb a fesztivál. Természetesen egy ekkora tömegrendezvény hagy maga után környezeti lábnyomot, ezt nem akarjuk letagadni, de megpróbáljuk ezt a kárt – amennyire lehet – minimalizálni. Érezzük a felelősséget, és szeretnénk jóvá tenni, amit okozunk a természetnek és rekultiválni a környezetünket. A Sziget azzal, hogy 13-án reggel lehúzza a rolót, nem ér véget, hiszen utána jön még egy nagyon komoly időszak, amikor összetakarítunk, az utolsó csikkig megpróbálunk minden szemetet összeszedni, újrafüvesítünk, ha szükséges, fákat ültetünk, megpróbáljuk ezt a parkot amennyire lehet visszaadni a városnak. A fellépőink palackos víz helyett újratölthető kulacsot kapnak tőlünk, a backstage-ekbe pedig ballonos vizeket rakunk, és a látogatóink jelentős része is már környezettudatos, eleve a saját palackjukkal érkeznek, amit az ivóvízpontokon is újra tudnak tölteni. A por ellen – hiszen elég száraz nyarunk volt – a Dunából nyert vízzel locsolunk, hogy ne az ivóvíz minőségű tisztított vizet pazaroljuk el. A dolgozóink, önkénteseink pedig idén újrahasznosított anyagból készült mellényeket kapnak, amik több éven keresztül lesznek használhatóak. Csak ráteszik a saját pólójukra, még jól is néz ki, amellett, hogy olcsóbb és újrahasznosítható is.

Névjegy

Kardos József, kulturális szakember, több mint 40 éve a pályán. Karrierjét soproni fesztiválok szervezésével kezdte, majd 1995-től a Sziget Fesztiválon önkéntes, 1998-tól pedig mint Programigazgató dolgozik 2009-ig. 2009 és 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa társprogramigazgatója volt. 2014-től napjainkig ismét a Sziget Fesztivál programigazgatójaként tevékenykedik.

A Netflix új alkotása nem csak egy legendás sportkarriert, hanem egy kivételes ember küzdelmét is bemutatja a csúcsról való zuhanástól az újrakezdésen át a párizsi olimpiára való felkészüléséig.