A klímaváltozás megfékezéséhez egyesek által szükségesnek mondott atomblokkok már bizonyosan nem épülnek meg – derül ki az Energiaklub most közzétett tanulmányából. Így az erre fordított rengeteg állami támogatást sokkal inkább a hatékonyság javítására, a megújuló források alkalmazására és a rendszer korszerűsítésére kellene fordítani – szögezi le a környezetvédő szervezet.
Többek, így például Mark Lynas brit környezeti aktivista és író 2013-as tanulmánya szerint a klímaváltozást úgy lehetne megfékezni, ha 2030-ig a világ összes széntüzelésű blokkját bezárnák és helyettük 800 atomerőművet építenének - írják. Az elmúlt két évtized során, miközben világszinten 107 nukleáris reaktort állítottak le és százat adtak át. Jelenleg 60 épül. Egy-egy erőmű megépítése még a leghatékonyabbnak tartott Kínában is átlag 7 év. A többi országban még ennél is lényegesen hosszabb idő alatt jutnak el az üzembe helyezésig.
Az Energiaklub negyedszerre jelenteti meg az építés alatt álló atomerőművekről szóló jelentését, amiben 60 ilyen egységet elemeznek. A Föld 195 országa közül ma 37-ben működik nukleáris erőmű. A World Nuclear Industry Status Report adatai szerint jelenleg 416 reaktor termel, amelyek átlagéletkora 31,9 év. 26 blokk hosszú ideje áll, 213-at végleg lekapcsoltak, 92, korábban megkezdett építkezés üzembe helyezés nélkül fejeződött be és 60 elképzelés áll építés alatt. A világ áramtermeléséből az atom 9,2 százalékot képvisel.
Visszatérő tapasztalat, hogy az atomerőművek többsége nem épül meg határidőre és az eredeti ígéreteknél jóval drágább. A valaha megkezdett építkezések több mint 12 százaléka sosem fejeződött be.
Ahhoz, hogy 2030-ig a most 15 országban zajló építkezések mindegyike átadással érjen véget, viszonylag ütemesen, a mai menetrendet tartva, összesen 55-nek kellene befejeződnie. Ezen kívül további öt felfüggesztett beruházást is be kellene fejezni. Argentína, Brazília, Ukrajna, Irán és Japán hivatalosan „építés alatt álló” hét nukleáris beruházása ráadásul inkább „leállt”. Ezek rögtön 7400 MW-tal csökkenthetik a 2030-as, 61 600 MW-s célt.
Az Energiaklub tavalyi jelentése óta befejezte az építkezést Fehéroroszország, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek és egy tétellel Dél-Korea is. A francia Flamanville-3 hamarosan valószínűleg szintén elkészül. (Az ehhez nagyon hasonló, finn Olkiluoto-3, mely eredetileg tervezett indítását szintén majdnem másfél évtizeddel lekéste, az építés befejezését követően majdnem másfél évig finomhangolásra és javításokra szorult.) Új tételeket gyakorlatilag csak Kína jelentett be.
Tavalyra 7 építkezés befejezését ígértek. Ehhez képest a bangladesi Rooppur-1, a kínai Xiapu-1, a dél-koreai Saeul-3, a török Akkuyu-1 még mindig szerepel a zajló kivitelezések listáján. Az Egyesült Arab Emírségekbeli Barakah-4, illetve az Egyesül Államokbeli Vogtle-4 idén márciusban célba ért. Tavaly még 2030-ra két egyiptomi reaktor átadását ígérték, de a mostani állás szerint egy harmadik is csak akkor készül el. Szintén csúszik a brit Hinkley Point C két reaktora és egy orosz erőmű befejezése is. Az iráni Busher-2 tervezett vége 2024-ről 2028-ra módosult. Mindebből a tanulmány arra jut, hogy az előzetesen meghirdetett határidőket a beruházók zöme nem képes tartani.
A Paks II valójában még mindig nem épül
Az a fogalom, hogy egy atomerőművet „építenek”, nem gumiszabály: ez vagy igaz, vagy nem - figyelmeztet a környezetvédő szervezet. A világszerte használt meghatározások szerint az az atomerőmű áll építés alatt, amely beruházója a műszaki, eljárási, biztonsági, létesítési, valamint a nemzeti hatóság kifejezett engedélye birtokában megkezdheti az úgynevezett reaktorsziget „betonöntését”. Paks II-re ez még nem mondható el: a magyarországi orosz terv tehát hivatalosan nem áll építés alatt. Igaz, a fogalom mind lazább kezelése nyomán a világszintű nyilvántartásokban is egyre több ellentmondásos adat lát napvilágot. A magyar kormánypropaganda, különböző hangsúlyokkal és körülírással, de szintén egyre gyakrabban kelti azt a látszatot, mintha Paks II már a kivitelezés szakaszába lépett volna. (Igaz, a beruházás kiszolgálóépületeinek megvalósítása és a talajmunkák már kétségkívül megindultak.) Bár a beruházás két éve megkapta a legfontosabbként számon tartott, úgynevezett létesítési engedélyt, abban az Országos Atomenergia Hivatal több, a kivitelezés tényleges megkezdésének feltételéül szabott „visszatartási pontot” határozott meg – figyelmeztet az Energiaklub.
Négy évtizedig tartott a szlovákiai kivitelezés
Az Energiaklub a szlovákiai mohi atomerőmű 3-as blokkjának tavalyi hálózatra kapcsolását arra hozza fel példaként, hogy egy nukleáris blokk építése akár a 40 évet is közelítheti, és az akkor is átadható, amikor az eredeti menetrend alapján már a leszereléssel kapcsolatos első döntéseket kellene meghozni. A Mohi atomerőmű orosz tervezésű, 3-as és 4-es blokkjának 1986-ban indult kivitelezését 1992-ben függesztették fel és azt csak 2008-ban kezdték újra; a 4-es blokk építése azóta is zajlik. Igaz, a 70-es évek során az osztrák zwentendorfi erőműben már az üzemanyag-kazettákat is betöltötték, amikor a termelés megkezdését a tiltakozások hatására szervezett népszavazás meghiúsította.
