A rossz emlékű, az eredeti célját csak nyomokban elérő korábbi letelepedési kötvény nyomába szegődik 2025. január 1-jétől egy újabb, az "aranyvízum", ami még az elődjénél is vadabb. Célja deklaráltan az, hogy az Unión kívüli országok tehetős állampolgárait rábírja egy magyar ingatlan befektetési alap megvásárlására. Bár a busás haszonra jogosan számító közvetítő cégek kiválasztási hátterének felderítése nem lesz könnyű, de az már egyértelmű, hogy a legfőbb kedvezményezettek kínaiak lesznek, akik arra számítottak, hogy már idén júliustól vásárolhatnak a hazájukban már nagy hírveréssel beharangozott speciális befektetési jegyből, illetve közvetlenül a lakáspiacról, az "aranyvízum" révén. Kevésbé izgulhattak azok a NER-lovagok, akik az éppen sanyarú időszakot megélő ingatlanbizniszben érdekeltek, mivel aligha kétséges, hogy így januártól a kedvelt helyeken csillagászati mértékben futhatnak fel az ingatlanárak.
A tavaly karácsonykor a néhány hét alatt megbukott, elődje örökébe lépett, új idegenrendészeti törvényben bevezették a vendégbefektetői státuszt. Ez a Brüsszel nemtetszését kiváltó engedmény lehetőséget nyújt majd arra, hogy nekik nem szükséges a tízéves tartózkodási engedélyért folyamodniuk. Sőt, ha ügyesek elég ha bemutatják, hogy a pénz (befektetési jegyért 250 ezer euró, mintegy 100 millió forint) a rendelkezésükre áll. (Vehetnek ennek kétszereséért tehermentes ingatlant, vagy egymillió eurót befizethetnek a jól ismert, modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokba is.) Viszont a befizetett pénzt nem adják vissza a vállalás végén az "aranyvízum" vásárlójának. A befektetési jegynél a hozamot természetesen zsebre teheti a befektető.
A romjaiban lévő büdzsé haszna ebből az égvilágon semmi. A nyertesek: a 20 ezer letelepedési kötvényen a közvetítők 162 milliárd forintot kerestek, devizában. Most ennek többszörösére számíthatnak. Az "aranyvízum" tulajdonosok pedig szabadon léphetnek be a schengeni övezetbe, s még Magyarországon sem kell tartózkodniuk.