A Nők40 program a Fidesz nyugdíjpolitikájának egyik büszkesége: 2011 óta minden nő, aki megszerzi a 40 éves jogosultsági időt, az általános korhatár elérése előtt, levonás nélküli nyugdíjra jogosult.
Az azonban elsikkad, hogy 2012 óta a férfiak és a rövidebb jogosultsági időt szerző nők nem mehetnek korhatár előtt nyugdíjba, még csökkentett járadékkal sem. Ráadásul azt sem értik a közönséges halandók, hogy 2016 és 2020 között, amikor az induló nyugdíjak reálértékben is nagyon gyorsan növekedtek, a Nők 40 kedvezményezettjeinek jelentős része rosszul járt, mert nem dolgozott a Nők40-en túl, és ezzel lemondott a jelentős reálértékű nyugdíjemelésről. Bár a Nők40-en kívülieket sújtó merev korhatárt sokan elutasítják, a Nők40 módosítását - egyes külföldi szakértőkön kívül – csak dr. Farkas András és én szorgalmazom.
Az érzékeny statisztikai adatokat általában titkoló kormányzat nem fukarkodik a Nők40 költségeinek reklámozásával. Például 2023-ban 441 milliárd forint költségről számolt be, amely a teljes nyugdíjkiadás közel 8 százaléka. Meglepő módon ez a szám csak a járadékokat veszi figyelembe, de elfeledkezik egy másfajta, bár súlyos költségről: a Nők40 miatt kieső járulékokról. A cikk további részében ezt a kérdést elemzem.
Vegyünk először egy hétköznapi példát. Tegyük föl, hogy valaki egy hétre elmegy nyaralni, elkölt 300 ezer forintot, de ehhez fizetés nélküli szabadságot kell kivennie, nettó 100 ezer forintos veszteséggel. Ekkor a nyaralás tényleges költsége nem 300 ezer forint, hanem 300+100=400 ezer forint.
Visszatérve a Nők40-re, a külön nyugdíjkiadáshoz hozzá kell adni a kedvezmény miatt kieső járulékokat. Ha a kormányzat nem is, de az MNB vagy az egykor létező Költségvetési Tanács megbecsülhetné ezt a fontos mutatót. Magyarországon azonban még olyan közérdekű adatokat sem lehet kiperelni, mint az induló nyugdíjak átlagos értéke.
Mindennek ellenére meg lehet becsülni a kieső járulékok összegét. A statisztika azt a két fontos adatot ugyanis közli, hogy évente mennyien mennek a Nők40-en belül nyugdíjba, és mennyi az átlagos életkoruk. Kár, hogy az imént jelzett okokból a Nők40-es nyugdíjak és a mögöttük rejlő bruttó és nettó keresetek elérhetetlenek. Ilyenkor egy elméleti közgazdász (mint amilyen én is vagyok) a legegyszerűbb feltevésekhez folyamodik, és megbecsüli a hiányzó adatokat. Felteszem, hogy a Nők40-be frissen belépők átlagkeresete megegyezik az országos átlagkeresettel, és kerekítve 4 évnek véve Nők40-ben a korhatár eléréséig töltött idő hosszát, megbecsülöm a kieső járulékot. Az összehasonlíthatóság miatt 2010-es árszinttel dolgozom, és a 2016 és 2022 közötti évekre a mellékelt ábrán bemutatok 3 idősort.
Az 1. (piros) oszlopsorban Farkas András idősorát deflálom a 2010-es árszintre; az inflációs hatás leszámítása után is jelentős tétel marad. A 2. (zöld) oszlopsorba a saját különkiadás-becslésem teszem, amely alacsonyabbról indul, de magasabbra jut, mint a hivatalos idősor – nagyságrendileg azonban nem túl nagy a különbség. (Az alábecslés egyik oka: minimális, 40 éves szolgálati idővel számolok, holott 2016-ra ismert, hogy az átlagos szolgálati idő 41,2 év, 3 százalékkal több.) A 3. (sárga) oszlopsor a cikk valódi újdonsága, a kieső járulék becslése: 2016-ban még alig maradt el a becsült különkiadástól, aztán a radikális járulékkulcs-csökkentés miatt stagnáló értéke egyre jobban lemarad társától, de nem válik elhanyagolhatóvá.
Összegezve, a Nők40 hivatalos statisztikája egyoldalúan csak a kifizetéseket tünteti föl, de hallgat a program miatt kieső jelentős összegű járulékokról.
Nem hiszem, hogy ezen a káros gyakorlaton független szakértők tudnak változtatni, de legalább tudjunk róla. Ha egyszer valamilyen felelős kormány mégis megszigorítja a Nők40-et, akkor tudni fogjuk, hogy ezzel mennyi pénzt takarít meg a költségvetés. Utoljára, de nem utolsó sorban: a hiányolt járulékok egyre kisebb mértékben fedezik a tb (nyugdíj és egészségügyi) kiadásait, ezért a járulékok egyre kisebb mértékben tükrözik a Nők 40 tényleges költségeit. Ez azonban már egyik másik cikk tárgya lehetne.
A szerző nyugdíjszakértő.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
