Annak ellenére, hogy jó évet zártak tavaly a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) behajtási szakemberei, hiszen negyedével tudták növelni eredményeiket, ez a szervezet követeléseinek növekedését nem tudta megakadályozni – derül a ki az adóhatóság nemrég nyilvánosságra hozott évkönyvéből. Tavaly 2124 milliárd forintra nőtt az adóhivatal kinnlevősége, amik olyan adó-, és járulék tartozások, amelyeket a cégek és a magánszemélyek bevallottak az elmúlt években, de nem fizettek be. Az összeg nagyságrendileg az éves oktatási vagy egészségügyi kiadások kétharmadát teszi ki, vagyis ha ezen adóbevételek behajthatók lennének, akkor egy felelős kormány kiemelt társadalmi célokra vagy akár reformokra is tudná, tudta volna fordítani.
A követelések egy év alatt 5,9 százalékkal nőttek, ami meghaladja az előző évi közel 4 százalékos növekedését. Évről-évre több a kinnlevőség. A beszámolóból kiderül, hogy a 2124 milliárd forintos be nem hajtott adótartozás nagy része valószínűleg soha nem is kerül a kincstárba, ugyanis annak több mint felét olyan adózó, jellemzően cég hagyta maga után, amely ma már nem működik, így legfeljebb a felszámolás, végelszámolás során kerülhet a kincstárba a hiányzó bevétel. A behajtási adatokból azonban az látszik, hogy ezekből a teljes bevételhez képest minimális pénz folyik be, tavaly például mindössze 8,1 milliárd forint, ami eltörpül a teljes 248 milliárdos behajtási bevétel mellett. Külön tételt jelent a külső megbízások behajtása, ugyanis NAV nem csupán az adótartozásokat hajtja be, hanem például a be nem fizetett közlekedési bírságokat is.
Az elmúlt években átalakult a NAV ellenőrzési logikája – erre következtetésre jutott a NAV Évkönyv adatai alapján Veres Dániel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda tanácsadója blogbejegyzésben. A szakértő rámutat, hogy az adóhatóság 2023-ban megközelítőleg 150 ezer ellenőrzést folytatott le, valamivel kevesebbet, mint 2022-ben, ám az ellenőrzések több mint 90 százaléka valamilyen jogkövetési vizsgálat volt, miközben lezárt időszakot vizsgáló, klasszikus adóellenőrzés csupán 8700 darab volt. Szerinte már nem az az elsődleges cél, hogy a NAV utólag büntesse a tévedő adózókat hanem az, hogy megelőző vizsgálattal jobb belátásra bírja őket – írta Veres Dániel. Ez a megközelítés abból a szempontból is hatékony, hogy megakadályozza az csalárd adózok eltűnését, vagyis nem lesz egy adótartozásból behajtatlan követelés. Az évkönyv ellenőrzési adataiból kiderül, hogy ma már köszönhetően az adóhatóság nagy fokú digitalizálásának az ellenőrzéseket komoly kockázatelemzési eljárások előzik meg, így ha valakinél az adóhatóság megjelenik, azt már megelőzte egy belső vizsgálat.
Ha adóellenőrzésről van szó, akkor arra elsősorban cégek számíthattak, az online számlarendszer adatok alapján elsősorban az áfa-kötelezettséget, másrészt a jövedéki termékeket ellenőrzik, de a NAV a magánszemélyekről sem feledkezett meg, 2023-ban is folytatódott az szja-bevallások ellenőrzése. Az igazgatóságok összesen 13,6 ezer ellenőrzést végeztek, melyből 12 319 jogkövetési vizsgálat volt, 1 297 pedig adóvizsgálat. Utóbbiak 93 százaléka megállapítással zárult, mintegy 2,8 milliárd forint nettó adókülönbözetet és 2,9 milliárd forint adóbírság kiszabását eredményezve. Jó tudni, hogy a szja-visszaigényléseket a NAV kiemelt figyelemmel követi: a visszaigénylést tartalmazó bevallások kiutalás előtti ellenőrzése az összes szja-ellenőrzés 61,4 százalékát tette ki. Ha magánszemélyekről van szó, akkor még az ingatlan vagy telekértékesítést érdemes megjegyezni. A górcső alá vett 1477 ügyből csak 233 esetben indult adóellenőrzés, igaz ezen eljárások 94 százaléka adómegállapítással zárult. Azaz, ha valahol megjelenik a NAV, ott találni is fog valamit.
