Idén augusztus 15-ig tíz ember fulladt a Balatonba, közük 8-an a nyári hónapokban vesztették életüket. Ez minimális csökkenés az elmúlt évekhez képest – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóosztálya a Népszava kérdésére.
Az ORFK kitért arra is, hogy míg tavaly a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai 169 esetben 334 főt mentett ki, idén eddig 159 alkalommal 293-at. Ennél azonban a balatoni mentések száma jóval magasabb, hiszen sokszor nem a vízirendőrök, hanem a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) munkatársai kapják a riasztást, vagy ők érnek előbb a bajba jutottakhoz. A VMSZ idei összesítést még nem tudott közölni, ám tavaly 2914 bajba jutottak láttak el, emellett 373 mélyvízi, emelt szintű bevetésük volt 2023-ban. Pedig ennek töredékére sem lenne szükség, ha legalább a legalapvetőbbek szabályokat betartanák az emberek.
– A vízhasználatnak nagyon egyszerű szabályai vannak: aki nem tud úszni, vagy bizonytalan, az segédeszközök, elsősorban mentőmellény nélkül ne menjen a vízbe – mondta lapunknak Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke a balatonlellei kikötőben hétfőn, egy mentőmellényállvány átadásán. Ez utóbbival egyébként kilencre bővült az ingyenesen használható mentőmellényeket tartalmazó állványok száma a Balatonon. Bagyó Sándor elárulta, sokan azt gondolták, hogy a mellényeket el fogják lopni, de eddig nem történt ilyen eset, sőt a visszajelzések igen pozitívak.
Már kilenc mentőmellényállvány segíthet a Balatonban fürdőző gyerekeknek– Már három helyen kellett cserélni a mellényeket egy év alatt, mert a sok használattól elkoptak – mondta, majd hozzátette, az állványok a lakosság szemléletformálásában is segítenek. – Sokat fejlődött a magyarok hozzáállása, de ott még nem tartunk, mint egyes külföldi országok, ahol alig látok embert mentőmellény nélkül hajóra szállni. Itthon azt látom, hogy sokan a nyaraláson engedik ki a gőzt, amivel nincs baj, de húztunk már ki hat éves kislányt, aki azért fulladt a vízbe, mert a szülők nem vele foglalkoztak, és megfelelő védelemmel sem látták el.
Az ORFK adatai szerint az idei nyár eddigi „vízbefulladásszerű” eseményeinek jellemzője, hogy egy kivételtől eltekintve férfiak fulladtak vízbe. Az 55-85 év közötti áldozatok halálában alapbetegségek miatti rosszullétek, eszméletvesztések is szerepet játszottak. A fiatal, 21-37 év közötti áldozatok pedig megfelelő úszási képességek nélkül kerültek veszélyhelyzetbe fürdés vagy SUP, vízibicikli, gumimatrac használatakor. Ennek ellenére Bagyó nem ezeknek az eszközöknek a tiltásában, szabályozásában, hanem a tanításban hisz.
– Aki vízre száll, vegyen fel mentőmellényt! Mert a víz aránytalanul gyorsan és súlyosan büntet. Nem érdemes kockáztatni, ha másnap is a családjával szeretne ebédelni. Nem véletlen fogalmazok keményen,
35 év alatt több mint 500 holttestet vettem ki az ország különböző vizeiből, pedig ha megfelelő védelemmel ellátták volna magukat, közülük sokan ma is élhetnének
– fogalmazott Bagyó Sándor, aki javasolta a Balaton Help nevű alkalmazást is, amivel azonnal szakszerű segítséget hívhat bárki ha segítségre szorul, vagy bajba jutottat lát.
Bár fontos az edukáció, a mentések számából ma még világosan látszik, hogy szükség van a vízimentőkre, sok helyen nem futja erre. Ahogy tavaly már beszámoltunk róla, sok önkormányzatnak gondot jelent, hogy kigazdálkodják a parti vízimentő költségeit. Ez idén a VMSZ-nél nettó 40 ezer forint naponta egy vízimentő esetében, ami 5 ezerrel magasabb, mint a tavalyi ár. Ehhez még hozzájön naponta egy fejenkénti úgynevezett rádiódíj (nettó 1140 forint), illetve lakhatási támogatás (nettó 4120 forint). Ennek következménye, hogy noha a fizetős strandokon, és létszámfüggően egyes szabadstrandokon kötelező lenne ez a szolgáltatás, a valóságban sok helyen nincs szakszerű vízi mentés. Bagyó Sándor azt mondta erről: – Minden Balaton-parti önkormányzat publikus gazdasági beszámolóját el szoktam olvasni. Ez alapján mondom, hogy a legtöbb helyen jutna erre, csak épp a prioritásokat kellene helyesen felállítani, a vízbiztonság pedig nem szorulhatna ki a feladatok közül.
Bagyó ugyanakkor elárulta azt is, hogy az anyagi gondok mellett a pandémiát követő években más nehézségek is adódtak. Előfordult, hogy a VMSZ nem tudott elég embert biztosítani. – A Covid idején az igazolt sportolók mehettek az uszodákba edzeni és gyakorolni. Ez idő alatt mi vigyáztunk rájuk, hisz úszómesterre szükség volt. Amikor viszont mi akartuk magunkat képezni, nem tudtuk, mert a jogszabály szerint ezt csak igazolt sportolók tehették meg. Írtunk az operatív törzsnek, de eredménye nem lett, senki nem hallgatott meg minket. Mindez súlyosan befolyásolta a működésünket, két évig nem tudtunk utánpótlást nevelni, az elmúlt év nyaráig ember hiányban szenvedtünk. De túléltük, felküzdöttük magunkat, így jövőre már több igényt ki tudunk elégíteni.
