;

letartóztatás;Önkormányzati törvény;Kiss László;Óbuda;korrupciógyanú;

Kiss László testületi ülést vezet. Akár online is levezetheti az eseményt.

- Óbuda biztosítva, egy módosított szabályzat szerint a polgármestert szinte mindenben helyettesítheti a korelnök

A III. kerületi önkormányzat felkészült a váratlan helyzetekre: az idén módosított szabályzat szerint a polgármestert szinte mindenben helyettesítheti a korelnök – vettük észre. A kormányhivatal még bekavarhat.

A magyar önkormányzatiság történetében ha nem is példa nélküli, de felettébb ritka, hogy letartóztatásban lévő polgármester vezeti a települést. Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét néhány nappal az önkormányzati választások után vették őrizetbe, majd elrendelték a letartóztatását is, amit azóta a bíróság október 20-ig meghosszabbított az önkormányzatot érintő korrupciós ügyben indított nyomozás okán. Ez még nem akasztotta volna meg érdemben a képviselő-testület munkáját, hiszen októberben választhattak volna új alpolgármestert. A múlt héten azonban Kiss Lászlót, a kerület DK-s jelenlegi és a júniusban újraválasztott polgármesterét is őrizetbe vették, majd a Fővárosi Törvényszék elrendelte a a letartóztatását. (A döntés nem jogerős, mivel az ügyészség, valamint Kiss László is fellebbezett.)

Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának munkáját egyelőre nem zavarja a vezetők hiánya, lévén augusztus végéig a testület szabadságon van, így üléseket sem tartanak. A szeptemberi indulásra akár vissza is térhet Kiss László, aki a nyomozás idején különösebb jogi korlátok nélkül vezetheti a kerületet. (Volt ennél már cifrább eset is, hiszen Gyömrő polgármestere hónapokig nyomkövetővel a lábán, házi őrizetben látta el a hivatalát.) A hatályos jogszabályok szerint Kiss szeptember végéig hivatalban marad, illetményét is megkapja erre az időszakra, hacsak le nem mond, bár erre egyelőre semmi jel nem mutat. A valódi kérdés az, hogy mi történik akkor, ha a polgármester letartóztatását szeptember közepén meghosszabbítják.

Az önkormányzati törvény szerint a polgármesteri mandátum elvesztését eredményezi összeférhetetlenség, méltatlanság, utóbbi annak esetében mondható ki, akit jogerősen szabadságvesztésre ítélnek. Ám Kiss László ellen még a per sem indult el, nemhogy ítélet született volna, márpedig az ártatlanság vélelme az Alaptörvény szerint mindenkit megillet. Kizáró ok lehet a közügyek gyakorlásában való részvételtől való eltiltás, de egyelőre erről sincs szó.

„Kiss László lemondhat, de ebből a következő ciklusra nézve semmi nem következik” 

– válaszolta a Népszava kérdésére Magyar György ügyvéd. Az új ciklus az alakuló üléssel indul, amelyet az új polgármesternek október 1-ét követő 15 napon belül kell az össze kell hívnia. Ennek fontos aktusa az eskü, mivel enélkül semmilyen tisztség nem tölthető be. „Az eskütétel egy kötelezettség, amelynek elmaradása alaptörvény-ellenes állapotot eredményezhet.

Az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő testületet az Országgyűlés feloszlathatja” 

– tette hozzá az ügyvéd.

Az alakuló ülésen vagy legkésőbb a következőn a testület megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztják a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, s döntenek az illetményükről, tiszteletdíjukról. Ám ha nincs érvényes alakuló ülés, akkor mindezt nem tudják megtenni.

Ha pedig jogilag nem alakul meg az új testület, akkor nem oszlathatja fel önmagát és nem fogadhatja el a polgármester lemondását sem 

– magyarázta Magyar György, bár szerinte ezt a joghézagot a jelenlegi rendeleti kormányzás idején a kabinet könnyedén betömheti. Másrészt egyes választási szakértők véleménye szerint Kiss László akár a letartóztatása alatt is adhatna felhatalmazást az alakuló ülés összehívására, vagy az internet adta lehetőségek révén akár online kapcsolaton keresztül is levezényelhetné azt.

A kerület azonban mintha előre felkészült volna bármilyen váratlan eseményre. Idén januárban ugyanis úgy módosították a szervezeti és működési szabályzatukat, hogy a polgármester akadályoztatása esetén a korelnök is összehívhatja és vezetheti az alakuló ülést.

Sőt arra is van passzus, hogy ezt folytatólagosan később is megtegye, ha netán” a polgármester és a kijelölt alpolgármester egyidejűleg lenne tartósan akadályoztatva”. 

Magyar György szerint a kerület ezzel biztosította az önkormányzat működését, megtartható az alakuló ülés, bár a kerületvezető tartós távolléte esetén így is gondoskodni kell a helyettesítésről. Az ügyvéd szerint a helyi népképviselet elve nem sérülhet csak azért, mert a polgármester akadályozott.

Az önkormányzat működésébe persze a fővárosi kormányhivatal is beavatkozhat, indíthatnak törvényességi felügyeleti eljárást és javaslatot tehetnek a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek – jelen esetben a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergelynek -, hogy kezdeményezze a kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását. Másrészt törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletét a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el.

Az adókedvezmények és hitelek helyett magasabb életszínvonal lenne a megoldás – derül ki a Publicus felméréséből.