Gulyás Gergely miniszter mindenkit emlékeztetett a legutóbbi Kormányinfón, hogy az Orbán-kormánynak jövőre is folytatnia kell a pedagógusok béremelését, hiszen az Európai Bizottsággal kötött megállapodás úgy szól, hogy 2025-re a magyar pedagógusok átlagbérének el kell érnie a diplomás átlagfizetés legalább 80 százalékát - ami Gulyás szerint így bruttó 820 ezer forintot jelent -, ugyanis ez is a feltétele annak, hogy megérkezzenek Magyarországra az erre a célra szánt uniós támogatások.
A miniszter „természetesen” ezt nem így adta elő, hanem úgy, mintha a kormány valamiféle kegyet gyakorolna azzal, hogy tovább emeli a magyar pedagógusok fizetését, ami még az idei 32 százalékosnak mondott, ám a kormánytól független kutatások szerint ennél valamivel szerényebb bértömeg-emelés (vagyis nem minden egyes pedagógus bérét emelték ilyen arányban) után is az egyik legalacsonyabb a nemzetközi összehasonlításokban. De a miniszter ennél is tovább ment: azt ígérte, 2027 elejére már bruttó egymillió forint is lehet a magyar pedagógusok átlagfizetése.
Egy nappal a miniszteri szónoklat után kijöttek a KSH friss statisztikái, melyek szerint az elmúlt 23 évben egyszer sem volt olyan kevés pedagógus, oktató a köznevelésben és a szakképzésben, mint az előző tanévben. Előbb tehát mondani kellett valamit, valami jót és finomat. Fogalmazhatnánk úgy is, el kellett húzni a mézesmadzagot.
Ami valójában korbács, hiszen a pedagógusokra további feladatok várnak. Szeptembertől indul az új teljesítményértékelés: meg kell felelni a központi szempontoknak és elvárásoknak, ha több pénzt szeretnének látni. Egy kötelező képzés után számot kell adniuk arról is, mennyire ismerik a Nemzeti alaptantervet. A diákok mellett a tanárok iskolai mobiltelefon-használatát is korlátozzák. Nincs ingyen ebéd.