A kiadásokat racionalizáljuk, az állami beruházásokat eltoljuk. A gazdasági kabinet már több körben vizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra, és most vizsgáljuk, hogy miként tudunk eltolni beruházásokat 2025-ről 2026–2027-re. Az első esetben már elfogadtuk a 645 milliárd forintos lefaragást – mondta Nagy Márton miniszter az Indexnek adott interjújában augusztus 21-én.
Pechjére másnap, augusztus 22-én jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal beruházásokkal foglalkozó Gyorstájékoztatója. Mielőtt rátérnék a 2024. II. negyedévi beruházási teljesítményre, érdemes visszatekinteni a közeli múltra. Számok következnek, beszédes számok.
A beruházások volumene 2023 II. negyedévében az előző év azonos időszakához – tehát 2022 II. negyedévéhez - viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, gondoljunk csak a folyamatosan zuhanó ipari teljesítményekre. A külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogottabb beruházási teljesítménye mellett az állami tulajdonú vállalatok is mérsékelték fejlesztéseiket, ez utóbbiaknál meghatározóan az uniós forrásból megvalósuló projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai okozták a beruházások csökkenését. Tehát nem most kezdődik az „állami kivonulás” a beruházásokból, hanem már tavaly tavasszal is érzékelhető volt. És ugye kimondatott, hogy az uniós finanszírozás bizony nagyon hiányzik.
2023 III. negyedévében a beruházások volumene az előző év azonos időszakához – tehát 2022 III. negyedévéhez - viszonyítva 12,1 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 2,2 százalékkal mérséklődött. Szemmel láthatóan nem történt változás, a beruházások volumene tovább esett, a tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenháromban csökkent a beruházási teljesítményérték.
2023 IV. negyedévében – a korábbiaknál ugyan enyhébb ütemben (mínusz 3 százalék), de - tovább folytatódott a süllyedés, és 2024 I. negyedéve sem adott okot derűlátásra. Az idei év első negyedében a beruházások volumene a nyers adatok szerint 9,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. A beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak járultak hozzá.
És akkor elérkeztünk a jelenbe. 2024. augusztus 22-én a következőkről adott számot a KSH: a beruházások volumene 2024 II. negyedévében a nyers adatok szerint 16,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások értéke összehasonlító áron 7,0 százalékkal csökkent. Úgy gondolom, ez a számsor (és a folyamat) önmagáért beszél. A most közölt adat (mínusz 16,8 százalék) a legrosszabb az általam felsoroltak közül, azaz drámai a visszaesés.
Nagy miniszter a fent hivatkozott interjúban lazán kijelentette, hogy az idei év vonatkozásában már elfogadták az állami beruházások 645 milliárd forintnyi lefaragását. Közcélú, közérdeket szolgáló beruházások szenvednek késedelmet, hiszen elmaradnak térségi fejlesztések az energiaügy területén, csúsznak vasútmodernizálási munkálatok, távolba vesznek fővárosi fejlesztések, nem kerülnek megvalósításra egészségügyi beruházások, és bizony a tervezett víziközmű korszerűsítések is maradnak az álmok kategóriájában.
Hangsúlyozom: 1.) ez a racionalizálás kizárólag bennünket sújt, 2.) a miniszter állítása szerint ez csak az első lépés. További átütemezésről hablatyol a tárcavezető, és úgy beszél 2026-os és 2027-es tervekről, mintha lenne fogalma a 2025-ös várható folyamatokról.
Emlékezzen a kedves olvasó! Az év elején Nagy Márton 4 százalékos idei gazdasági növekedésről ábrándozott, de röpke fél év alatt kiderült, hogy ennek a fele sem lesz igaz. Megint a KSH-hoz fordulok: 2024 első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint csak 1,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakát, sajnos úgy, hogy a II. negyedév 0,2 százalékos visszaesést mutat az I. negyedévhez viszonyítva. Már megint megbotlottunk, már megint nem valósultak meg a kormányzati előrejelzések.
Záróakkordként még egy félmondat a Nagy-interjúból: „a gazdaság szövetében és a költségvetésben sincs strukturális probléma.” Nagy Márton optimizmusa tehát töretlen. Az enyém nem az.
A szerző közgazdász, a DK parlamenti képviselője.