„Ann Patchettnek még a bevásárlólistáját is elolvasnám” – áll a százszorszépekkel díszített könyvborítón a hívogató olvasói vélemény, és a Tom Lake-et elolvasva valóban rejtélynek látszik, miért nem ismerte meg előbb a magyar olvasóközönség Ann Patchett munkásságát. Idén, a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg az amerikai szerző Tom Lake című könyve Csonka Ágnes fordításában. Minden figyelemre érdemes olvasmány.
Ann Patchett érdekes író, nincs jelen személyesen a közösségi médiában, mégis az egyik legnépszerűbb kortárs szerző az Egyesül Államokban. Elmondása szerint Patchett nem csak a webes platformoktól zárja el magát, nem használ okostelefont és tévét sem néz, „sokat írok, sokat olvasok és élem az életem” – foglalta össze egy interjúban.
Talán éppen a média kizárása miatt van valami letisztultság és sajátos „romlatlanság” írásmódjában. Történetszövése izgalmas, mégsem hatásvadász, úgy letehetetlen a Tom Lake, hogy valójában nem is nagyon lehet meghatározni, mi olyan érdekfeszítő benne.
A Tom Lake egy fiktív michigani nyári színház neve, ahova a fiatal, színészkarrierje elején álló Lara érkezik egy szerepre. Lara évtizedekkel később, 2020 tavaszán három lánya unszolására meséli el életének ezen szakaszát, amikor is együtt járt a később filmsztárrá lett Peter Duke-kal. A koronavírusjárvány idejére hazaérkező lányok (Emily, Maisie és Nell) mindeközben a család cseresznyefarmján segítenek be, mert bár a világ megtorpanni látszott, a természet éli tovább a maga idejét. Két síkon mozog a regény, Lara fiatalkorában Tom Lake-ben és a jelenben. Az anya csak egyetlen nyárig volt kapcsolatban Peter Duke-kal, mégis, lányai számára ez lett élete legfontosabb időszaka, hiszen ekkor volt közel a sikerhez, az ismertséghez, a többi már nem annyira érdekes. Vagy mégis?
Kiemelt szerep jut a regényben a színháznak és nem is lehet róla beszélni a Mi kis városunk című, Thornton Wilder-darab említése nélkül. A mi kis városunk (Our Town) minden amerikai számára ismert, az egyik leggyakrabban játszott örökzöld, Magyarországon 1944-ben mutatták be először, az utóbbi években a kecskeméti teátrum is műsorára tűzte, a következő évadban Kaposváron látható majd. A mi kis városunk formabontó volt a maga korában, ugyanis főszereplője egy narrátor, aki bemutatja saját szülővárosának közösségét. Thornton Wilder munkáját csak minimális díszlettel lehet játszani, minden tárgy, állat, jármű stb. jelenlétét a színészek játsszák el. Nem is lehetne nagyon magyar megfelelőt találni az 1938-as színpadi műnek, mert bár itthon is vannak közismert és közkedvelt darabok, A mi kis városunk abban is különleges, hogy az USA-ban hagyománnyá vált vidéki közösségekben előadni, hiszen magáról a vidéki Amerikáról szól. Egy ilyen helyi casting során kapja meg élete első szerepét Lara. Ő lesz A mi kis városunk Emily-je, a szerelmi szál bájos, okos női ága, a karakter pedig gyakorlatilag hozzánő.
A Tom Lake a színházról szól, de a szerepet átvitt értelemben, az életben betöltött feladatként is értelmezi. Külön érdekes, milyen szerepet választanak maguknak Lara lányai, akiknek nevei a regényfolyam nyomán épp olyan beszélő nevekké válnak, mint Csehov Cseresznyéskertjének szereplőié. Emily folytatná szülei álmát, a farmot akarja tovább vinni, Maisie állatorvosnak készül, Nell viszont színésznőnek. A fiatal generáció tagjai kilátástalannak érzik a jövőt, mert ugyan sok minden kényelmesebbnek, egyszerűbbnek tűnik ma, sem a gyerekvállalás, sem az elhelyezkedés, sem a nagyívű álmok nem látszanak elérhetőnek. Ann Patchett prózája hihetetlen gyöngédséggel és empátiával üti be a szögeket a jelen koporsójába, de a romantizált múltról is lerántja a leplet, teszi mindezt úgy, hogy a Tom Lake kellemes nyári olvasmány, aminek csak a legvégén szorul el a szívünk.
Amit nagyon tud a könyv, az az élet apró örömeinek felnagyítása és a hírnév, kiválóság köré épített ideálok lerombolása. Egyszerre felkavaró és megnyugtató üzenete: minden elmúlik.
Ahogy ez érzékelhető, a Tom Lake sok rokonságot mutat a benne megjelenő Wilder-darabbal, de jelentős különbség, hogy míg a XX. század elején játszódó A mi kis városunkban mindenki a nagyvárosba vágyik, addig a felnőtt Lara épp a vidékhez, a természethez, a családhoz való ragaszkodást testesíti meg. A Tom Lake ilyen tekintetben fejlődésregény is, megmutatja, hogyan volt képes a főszereplő elengedni a legtesthezállóbb szerepet és helyette választani azt, amiben a legboldogabb. A regényben az élet tulajdonképpen színpad mindenkinek, még ha unalmas és monoton is olykor, mint Wilder városkája, vagy muszáj végigjátszani a ránk szabott szerepet vagy meg kell válni tőle.
Névjegy
Ann Patchett PEN/Faulkner-díjas regényíró, Los Angelesben született 1963-ban, jelenleg Nashville-ben él. A Tom Lake a kilencedik regénye, ismertté 2001-ben megjelent Bel Canto című művével vált. The Dutch House című könyvét Pulitzer-díjra jelölték. Írásai több mint harminc nyelven olvashatók.
Infó
Ann Patchett: Tom Lake
fordította: Csonka Ágnes
21. Század Kiadó, 2024.
