A Nemzeti Kártyát már nem csak jónéhány tagjelölt állam, hanem az Európai Unióval szemben ellenséges két ország polgárai is használhatják Magyarországon, ami komoly aggodalmakat kelt a schengeni övezet biztonságával kapcsolatban – fejtette ki Ylva Johansson belügyi biztos az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottságában tartott szerdai meghallgatáson. Az ülés résztvevői arra voltak kíváncsiak, hogyan értékeli az Európai Bizottság (EB) azt a júliusi budapesti döntést, amely Oroszország és Belarusz polgáraira is kiterjeszti a többéves magyarországi tartózkodásra feljogosító beutazási engedélyt. A kártyát külföldi munkavállalók kaphatják meg kizárólag munkavállalás céljából, és legfeljebb két évi magyarországi tartózkodást tesz lehetővé.
Felszólalásában, majd a képviselői kérdésekre adott válaszaiban Ylva Johansson rámutatott, hogy az elmúlt két évben az Európai Unió eltörölte a vízumkönnyítést az orosz és belarusz állampolgárokkal szemben és az Európai Bizottság (EB) a vízumkérelmek szigorúbb elbírálását javasolta a tagállamoknak.
Az iránymutatások elfogadása óta az oroszok számára kiadott vízumok száma 90 százalékkal csökkent az EU-ban. A belügyi biztos felsorolta, hogy az utóbbi időben a különböző uniós országokban miféle incidensekre került sor, beleértve a feltételezett orosz szabotázs és kémkedés eseteit. Hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni a tagállamok közötti közös felelősségvállalást a schengeni térség határainak és belső biztonságának védelmében.
Schengen a bizalomról szól, mutatott rá.
– Vajon a magyar kormány figyelembe veszi a megnövekedett biztonsági kockázatokat, amikor orosz és belarusz állampolgároknak vízumot oszt? – tette fel a kérdést Johansson, aki a Pintér Sándor belügyminiszternek írott újabb levelében további felvilágosítást kért a Nemzeti Kártya kiadásáról. Ebben nem csak arra kíváncsi, hogy az Unióval szemben ellenséges két ország polgárait alávetik-e a javasolt és az általánosnál szigorúbb biztonsági átvilágításnak, hanem arra is, pontosan miért van szüksége Magyarországnak orosz és belarusz munkavállalókra, jelenlétükből miféle gazdasági előnye származik. Mint a budapesti tájékoztatásból kiderült, eddig 14 személy jutott munkavállalói vízumhoz. Johansson és Pintér között már volt egy levélváltás, a biztos a napokban további pontosításokat kért, az uniós testület csak ezt követően fog dönteni arról, hogy szükség van-e további lépésekre, például a vízumkiadás szigorítására.
Magyarország kizárása a schengeni övezetből súlyos lépés lenne és nem is került szóba, válaszolta egy kérdésre.
Bóka János Európa-ügyi miniszter az ülés előtt tartott parlamenti sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a szabályozás semmiféle nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrenddel kapcsolatos kockázatot nem jelent. Szerinte a könnyített vízum kiadásával a hatóságok teljesítik az Európai Unió elvárásait és előírásait. Bóka és a Fidesz EP-képviselői közösen nehezményezték, hogy a magyar kormány képviselőjét nem hívták meg a parlamenti meghallgatásra. Javier Zarzalejos elnök később közölte, hogy a frakciók többsége nem támogatta az ötletet, a budapesti kabinet pedig nem is jelezte a részvételi szándékát.
A Nemzeti Kártya-program nem tartozik az Európai BizottságraJeroen Lenaers holland néppárti EP-képviselő felszólalásában furcsállotta, hogy a magyar szabályozás kiterjesztésére épp a júliusi Putyin-Orbán találkozó után került sor. Micsoda egybeesés! – fakadt ki, kiemelve, hogy a Nemzeti Kártya kiterjesztésével Orbán Viktor „jól bemutatott” az EU-nak.
Kérdésekre válaszolva a belügyi biztos meglepőnek nevezte, hogy a magyar hatóságok ukrajnai menekülteket lakoltatnak ki, miközben a tagállamok a közelmúltban egyhangúan meghosszabbították a háború elől menekülő ukránok ideiglenes védelmét szolgáló intézkedéseket. Johansson azt is elmondta, hogy kedden érkezett meg a magyar kormány válasza a kínai járőrök magyarországi tevékenységét firtató kérdéseikre, amelyet alaposan tanulmányozni fognak.
