Az egy hete elhunyt maori király temetését megelőzően, csütörtökön a legfiatalabb gyermekét, egyetlen lányát, a 27 éves Nga Wai Hono i te Pót nevezte meg új uralkodóként a maorik 12 tagú tanácsa, a Tekau-maa-rua. Nga Wai Hono i te Po a maorik nyolcadik uralkodója, és 2006-ban elhunyt nagyanyja után a második nő, aki ezt a címet viseli.
Az új királynőt a Te Whakawahinga ceremónián koronázták meg, miközben több tízezren gyűltek össze a néhai király temetésére. A király koporsójával kenuk flottája indult a Waikato folyón az uralkodó végső nyughelyéhez, a maorik szent hegyének, a Tupirinek a csúcsához. A folyó és a hegyhez vezető út mentén a maorik szertartásos tánccal és énekkel búcsúztatták a királyt. A király özvegyét az új-zélandi védelmi erők és száz motorból álló konvoj kísérte a szent hegyhez, ahonnan a király koporsóját koporsóvivők vitték fel a csúcsra.
„Kiingi Tuheitia alázatos vezető volt, aki bölcsességgel, manával (tekintéllyel) és a kotahitanga (egység) iránti rendíthetetlen elkötelezettséggel szolgálta népét” - fogalmazott Christopher Luxon új-zélandi kormányfő közleményében hozzáfűzve, hogy az új királynő előtt álló utat apja nagyszerű hagyatéka világítja meg.
Az új-zélandi maorik királya, VII. Tuheitia Pootatau Te Wherowhero múlt hét pénteken, 69 éves korában szívműtétje után egy kórházban, családja körében, békében halt meg, pár nappal uralkodása megkezdésének 18. évfordulója után. Egészsége az utóbbi években már meggyengült, rákkal és cukorbetegséggel is küzdött. Christopher Luxon miniszterelnök méltatta Kiingi Tuheitia érdemeit, mondván, megingathatatlan elkötelezettsége az emberei iránt és fáradhatatlan tevékenysége, hogy fenntartsa a Kiingitanga (királyság) hagyományait és értékeit, kitörölhetetlen nyomokat hagyott a nemzeten. Részvétét fejezte ki és méltatta őt az előző miniszterelnök, Jacinda Ardern és III. Károly brit király is.
Utolsó nyilvános megjelenésén Tuheitia az új-zélandiakat arra szólította fel, hogy alkalmazkodjanak a maori szokásokhoz, és óvott attól, hogy megváltoztassák az ország alapító okmányát, a waitangi szerződést. Ezt a brit korona képviselői és 540 törzsfő 1840-ben írta alá, hogy megalapítsák a nemzetállamot. Nem jogi érvényű dokumentum, de területi és kulturális jogokat biztosít a koronával szemben az őslakosoknak, akikben vannak félelmek, hogy a szerződés módosítása csökkentheti ezeket a jogokat. Az eredeti szöveget angolul fogalmazták, és amikor maorira fordították, hiba is került bele, mert bizonyos szavaknak nem egyértelmű volt a jelentése a két nyelvben. Az értelmezési viták azonnal megkezdődtek az aláírás után. A szerződés biztosítja, hogy a földek, erdők és vizek tulajdonjoga a maoriaké, de a törvények időközben szabályozni kezdték például a halászati tevékenységet, így a maorik jogai sérültek. A waitangi szerződés bizonyos pontjait az elmúlt évtizedekben többször megerősítették törvényi megállapodásokkal.
A maorik 900 ezres közössége, amely csaknem az ötödét (17 százalékát) teszi ki Új-Zéland több mint ötmillió lakójának, hátrányos helyzetben van: az őslakosok magasabb halálozási rátával és alacsonyabb várható élettartammal rendelkeznek, mint a nem maorik. A fiatalok körében pedig a pszichés zavarok magasabb száma jellemző bármely más csoporthoz képest. A maorik a büntető igazságszolgáltatás minden fázisában nagyobb arányban vannak jelen, és a börtönök lakóinak több mint felét teszik ki. Alacsonyabb az átlagjövedelmük, és kisebb valószínűséggel van saját otthonuk.
Januárban Tuheitia tízezer maorit hívott össze, hogy megbeszéljék, hogyan reagáljanak a kormány terveire, amelyekkel reformokat törölne el, ezzel rontva jogi helyzetüket. A jobboldali kormány javasolta a Maori Egészségügyi Hatóság feloszlatását, a maori nyelv használatának visszaszorítását és a dohánytermékek eladásának limitjét, amivel a dohányzók magas arányát csökkentenék.
A maori királyság intézménye 1858-ra vezethető vissza, amikor mozgalom zajlott az őslakosok ellenállásának erősítése érdekében a gyarmatosítás ellen. Több törzs főnökeként az uralkodónak nincs jogi vagy törvényes státusza, és pozíciója bár csak ceremoniális, de fontos. Tuheitia a hetedik volt ezen a poszton, anyját követte 2006-ban történt megválasztásakor. A királyság nem öröklődik, a törzsek vezetői nevezik ki az új uralkodót az elhunyt temetése napján, de még a ceremónia előtt. Erre most, szeptember 5-én került sor, eddig tartottak a temetési rítusok.