Mario Draghi friss jelentése szerint az Európai Uniónak évente 800 milliárd euróval kellene növelnie a beruházásokat, hogy ne maradjon le globális versenytársai mögött. A volt olasz miniszterelnököt az Európai Bizottság (EB) tavaly bízta meg, hogy készítsen jelentést arról, az EU-nak mit kell tennie versenyképessége növelése érdekében. A hétfőn bemutatott 400 oldalas tanulmányt Mario Draghi akkor tette le az asztalra, amikor az EB új ötéves mandátumára készül, és hasznosíthatja, jogszabályi javaslattá formálhatja ajánlásainak sorát. Az uniós versenyképesség erősítése a magyar EU-elnökség egyik kiemelt prioritása is.
“Soha a múltban nem tűnt ily kicsinek és elégtelennek országaink léptéke a kihívások nagyságához képest”, áll a jelentésben, amelynek szerzője arra figyelmeztet, hogy a magán- és állami finanszírozással támogatott új beruházások fellendülése, és a termelékenység javítása nélkül Európa még jobban le fog lemaradni az Egyesült Államok és Kína mögött. Draghi szerint az EU versenyképességének növelése további 750-800 milliárd eurónyi éves beruházást igényelne többek között a gazdaság digitalizálásába és karbon mentesítésébe, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 4,4-4,7 százaléka.
- Ha Európának nem sikerül növelnie termelékenységét és növekedési szintjét, akkor az életszínvonala csökkenését kockáztatja… Eljutottunk arra a pontra, ahol cselekvés nélkül vagy a jólétünket, a környezetünket vagy a szabadságunkat veszélyeztetjük
- mondta a jelentését bemutató hétfői sajtókonferenciáján.
A dokumentumba foglalt legfontosabb ajánlások között szerepel a versenyszabályok enyhítése, hogy lehetővé váljon a piaci konszolidáció az olyan ágazatokban, mint például a távközlés. A szerző javasolja a vállalati fúziókkal kapcsolatos versenyszabályok radikális megváltoztatását is, hogy azok ne váljanak hatékonyan működő európai nagyvállalatok létrejöttének akadályává. Szorgalmazza a tőkepiacok integrációját és a közös beszerzések nagyobb mérvű alkalmazását a védelmi ágazatban. A volt olasz miniszterelnök jelentésében érvel az energiapiac átalakítása mellett is, hogy az olcsó megújuló energia árát többé ne a drágább fosszilis tüzelőanyagok ára határozza meg. Úgy véli, hogy a kereskedelempolitikában is új megközelítésre van szükség: olyan védekező intézkedéseket kell beépíteni a rendszerbe, amelyek ellensúlyozzák az államilag támogatott külföldi versenyt.
Draghi szerint a tőkepiaci unió megteremtésével könnyebben mozgósíthatók a magánforrások, de állami hozzájárulás nélkül a privát szektor nem lesz képes egymaga finanszírozni a beruházásokat. A közös európai projektek — ilyenek a közös védelmi beszerzések, az innováció vagy a közös energiainfrastruktúra — támogatásához uniós pénzeszközök bevonására is van szükség. Kérdés azonban, hogy a tagállamok hozzájárulnának-e akár közös hitelfelvételhez, akár újabb uniós adók kivetéséhez.
Az olasz politikus — aki korábban betöltötte az Európai Központi Bank elnöki posztját is — a versenyképesség komoly gátjának látja a túlszabályozást, a bürokráciát, a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, ezért ezek leépítését szorgalmazza.
Az uniós döntéshozatalban el kell távolodni a vétó alkalmazásától, mert az lassítja a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadását, és ily módon a versenyképességet.
Ha uniós szintű cselekvésre nincs mód, akkor meg kell vizsgálni az együttműködésre hajlandó tagállamok összefogását, végső megoldásként pedig a kormányközi együttműködést, írja jelentésében Mario Draghi.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki az EU Tanács soros elnökségét ebben a félévben ellátó Magyarország képviseletében a múlt héten részt vett az olaszországi Ambrosetti Fórum egyik pódiumbeszélgetésén, kérdésre válaszolva azt mondta: nem lát ellentmondást a versenyképesség javítása és az egyhangú döntéshozatal között, amelyhez Magyarország továbbra is ragaszkodik a EU Szerződések által megszabott uniós szakpolitikákban.
