Júliusban még 4,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, augusztusban viszont az éves áremelkedés üteme 3,4 százalékra esett vissza. Ennél alacsonyabb 12 havi inflációt utoljára 2021 februárjában mért a KSH – vagyis a mostani adat 3,5 éves mélypont. Az elemzők augusztusra az inflációs jelentős csökkenését vártak – az elemzői várakozások átlaga 3,6 százalék volt vagyis némileg még ezt is sikerült alulmúlni.
Az előző hónaphoz mérten nem változtak az árak, a KSH mérése szerint 0 százalék volt az infláció. Az élelmiszerek ára sem változott, ezen belül a vaj és vajkrém 2,3, a péksütemények 1,9, a kávé 1,8, a tejtermékek 0,6, a tej 0,5 százalékkal többe, a tojás 2,3, a száraztészta 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss magyarországi és déligyümölcs összesen) 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások 0,4, ezen belül az üdülési szolgáltatások 3,4, a lakbér 0,9 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért 1,3, a háztartási energiáért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Az üzemanyagok ára 0,8 százalékkal csökkent. Ez és a ruházkodási cikkek árának számottevő csökkentése lehet az oka annak, hogy a vártnál gyorsabban tudott csökkenni a 12 havi mutató.
Így 12 hónap alatt az élelmiszerek 2,4 százalékkal, a szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak. A ruházkodás 4,5 százalékkal, a dohány- és szeszes italok 3,9 százalékkal kerülnek többe mint egy évvel ezelőtt. A KSH szerint az energiaárak 4,3 százalékkal csökkentek – de ez csak a hibás módszertanukból következik – a fogyasztói árak évek óta változatlanok, ezzel szemben az üzemanyagok 2,9 százalékkal valóban olcsóbbak lettek egy év alatt.
A vártnál nagyobb inflációcsökkenés elvileg felerősítheti a kamatcsökkentési várakozásokat; a jegybanki alapkamat jelenleg 6,75 százalék, az idén még két 0,25-0.25 százalékos kamatcsökkentést megléphet az MNB – ha csak az infláció mostani alakulását nézzük. Ugyanakkor a kormány üzenetei: "3-5 százalékra csavarjuk" a gazdasági növekedést (Orbán Viktor) a már bejelentett költségvetési kiadások – megemelhetik a az inflációs pályát.
Az elemzők és az MNB egyöntetű várakozása szerint érdemes most jól megnézni a mostani 3,4 százalékos 12 havi árindexet mert a következő hónapokban már nem láthatunk ilyet. Az infláció decemberre 4-5 százalékos sávba emelkedhet, a MNB szerint inkább a 4 százalék közelében marad az elemzők már nem ennyire optimisták. Az mini árhullám jövő év első hónapjaiban tetőzhet, onnantól csökkenhet – hacsak a kormányzati gazdaságpolitika nem tesz keresztbe az infláció csökkenésének.
