Túl korán, a szükséges adatok ismerete nélkül jelentette be a jövő évi, 3,2 százalékos nyugdíjemelés mértékét a pénzügyminiszter. Idén nem lesz novemberi korrekció, és nyugdíjprémiumra sem számíthatnak ősszel az idősek. Erről beszélt lapunknak Katona Tamás. A Pénzügyminisztérium volt államtitkára, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője kijelentette: a költségvetésből, az adótörvényekből és a makroadatokból lehet következtetni arra, miként alakul a következő évi infláció. Egyelőre ezek egyike sem készült még el, Varga Mihály pénzügyminiszter ennek ellenére közölte: a januári emelés mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat.
Katona Tamás megjegyezte: az helyes lépés, hogy a költségvetési javaslatot csak ősszel terjeszti be a kormány, és nem nyár elején, ahogy eddig tette. Ám az indok, vagyis az, hogy azt az amerikai elnökválasztás eredményéhez igazítja a kabinet, finoman szólva is zagyvaság – mondta. „Nem világos, hogyan függ ez össze a kormány szuverenitás felfogásával”.
Beszélt a kiegészítő nyugdíjemelésről, amely szerinte idén novemberben nem lesz.
Januárban 6 százalékkal emelkedett az ellátások mértéke, az infláció pedig 4 százalék alatt van. Az augusztusi inflációs adat 3,4 százalék lett éves bázison, részben az idényáras (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) élelmiszerek, illetve a benzinárcsökkenés miatt. Szeptembertől viszont emelkedhet a pénzromlás, a decemberi infláció már 5 százalék fölött lesz, de az év egészét nézve nem haladja meg a 6 százalékot, ezért nem lesz visszamenőleges korrekció.
- Nyugdíjprémium sem várható – mondta, mert ugyan a költségvetés 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, de ennek a fele sem valósul meg. A nyugdíjprémiumnak pedig a legalább 3,5 százalékos GDP növekedés a feltétele.
Beszélt arról is Katona Tamás, hogy a 2011-es, vegyesről a tisztán árkövető indexálásra áttérés jelentősen rosszabb helyzetbe hozta az időseket. Mint ismert, korábban a januári nyugdíjemelés, illetve a novemberi esetleges korrekció mértékét a bérek emelkedése, és az infláció alapján számolták ki. Ha ez most is így lenne – mondta -, akkor a 10 százalékos átlagos béremelkedés mértékét és a nagyjából 5 százalékos inflációt fele-fele arányban alkalmazva a 6 helyett 7,5 százalékos nyugdíjemelést kaptak volna az idősek. A néhány százalékos különbség egy-egy évben nem olyan sok, de 15 év alatt már jelentős veszteséget okozott. Ez abból is látszik – mondta -, hogy míg korábban 75 százalék volt a nyugdíjak helyettesítési értéke, vagyis a korábbi bérhez viszonyított mértéke, most ez 60 százalék alá ment.
Kijelentette: több százezer nyugdíjasnak rendívül alacsony az ellátása, az átlagnyugdíj összege 230 ezer forint. Több, mint 1 millió idős ennél kevesebb pénzből él.
A medián érték, vagyis az az összeg, amennyinél az érintettek fele kevesebbet, fele pedig többet kap még ennél is alacsonyabb, alig haladja meg a 200 ezer forintot. „Ennyi pénzből gazdálkodni rendkívül kritikus élethelyzetet jelent” – tette hozzá. Megjegyezte azt is: miközben folyamatos a régebben nyugdíjba vonulók elszegényedése, 2012 óta megszűnt a járulékplafon, így az azóta nyugdíjba vonuló, de magas keresetű emberek közül soknak egymillió, vagy még annál is magasabb az ellátása. „Emiatt egyre jobban kettészakad a nyugdíjas társadalom.”
