;

iparűzési adó;

Paks is pórul járt, elvették a várostól az erőmű miatt jelentős helyi adót

- Akár már a szeptember végén kezdődő parlamenti ülésszakon is megszülethet a döntés, amely elvenné az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adót

Ez tulajdonképpen egyet jelentene az önkormányzatiság teljes kiüresítésével és ellehetetlenítésével.

- A hivatalos verzió szerint még nem született kormányzati döntés, vizsgálják a különböző lehetőségeket – felelte megkeresésünkre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a múlt heti, 31. országos jegyzői-közigazgatási konferencián lapunk információi szerint ismét szóba került a helyi iparűzési adó (hipa) „megreformálása”. A résztvevők közül ezt többen úgy értelmezték: előfordulhat, hogy a kormány január elsejétől elveszi az iparűzési adót a településektől, a pénz egy közös állami kasszába kerül, s onnan osztják majd el az önkormányzatoknak. Ami tulajdonképpen egyet jelentene az önkormányzatiság teljes kiüresítésével és ellehetetlenítésével, lévén, mára ez maradt az egyetlen érdemi saját bevétele a helyhatóságoknak.

Az ötlet nem új, a júniusi EP- és helyhatósági választások után Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be, javasolni fogja a kormánynak a helyi iparűzési adó megreformálását, ugyanis szerinte „véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet, mert elfogyott a pénz”. A tárcavezető kijelentette, az ország és a települések érdeke, hogy iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket.

Lapunk úgy értesült, a múlt heti, visegrádi szakmai konferencián olyan megjegyzések is elhangzottak, hogy akár már a szeptember végén kezdődő parlamenti ülésszakon is megszülethet a döntés, mely központosítaná a helyi iparűzési adót.

- A tehetősebb települések már jelenleg is befizetők, hiszen nagyjából a hipájuk 30 százalékát szolidaritási hozzájárulásként adják az államkasszába – folytatta Schmidt Jenő, a somogyi Tab októberig még hivatalban lévő polgármestere, akinek települése szintén fizet szolidaritási hozzájárulást. – Jelenleg ezt a pénz visszaosztják a rászoruló önkormányzatoknak. Ha a teljes iparűzési adót elveszik a településektől, akkor onnantól tulajdonképpen mindent az államnak kell finanszíroznia helyben, hiszen az önkormányzatoknak nem marad érdemi bevétele. A nagy rendszerek közül eddig az egészségügyet és a közoktatást vették el a településektől, ettől kezdve mindent központilag kell majd finanszírozni. Ami valójában azt jelenti, hogy megszűnik az önkormányzatok valódi funkciója. Lesz majd egy nagy közös kassza, ahol minden településnek lesz egy „számlája”, amire kap majd valamekkora összeget a központosított feladatok helyi ellátására.

A TÖOSZ vezetője szerint azok a települések, melyek eddig a magasabb iparűzési adóbevételeiknek köszönhetően nemcsak a kötelező feladataikat tudták ellátni, hanem helyi fejlesztésekre, jóléti intézkedésekre, komolyabb intézményfenntartásra is futotta erejükből, ha elveszik tőlük a hipát, nincs rá jobb szó: fejre állnak.

- Egyik pillanatról a másikra felborul a teljes, megszokott működési struktúra, s egy új működtetési rendszert kell kidolgozni – jelentette ki Schmidt Jenő. Aki szerint a hipa esetleges elvonása nem konkrétan az önkormányzatok ellen irányul, sokkal inkább a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által is említett cash flow problémára próbál megoldást találni a kormányzat a teljes pénzügyi centralizációval, melyet minden területre kiterjeszt, ahol az alrendszerekben még lát felhasználható forrásokat. – Úgy gondolom, a teljes elvonást ennek ellenére nem lépik meg, ugyanis rengeteg érdeket sért a településeken, és a 2026-ban parlamenti választások lesznek, melyre komoly hatással lehet egy ilyen döntés. Azt már elképzelhetőnek tartom, hogy másutt is meglépik, amit korábban Gödön, Dunaújvárosban vagy Pakson, hogy a település iparűzési adóját a vármegyei önkormányzathoz irányítják, s ott születik döntés a felhasználásáról.

A konferencián többek között Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is felszólalt:

információink szerint a tárcavezető többek között az önkormányzati törvény lehetséges módosításáról is beszélt, ám valódi konkrétumok nélkül, csak annyi derült ki, hogy jelenleg a szabályozás előkészítése zajlik – forrásaink szerint a módosítás hatásköri átalakításokat-elvonásokat, vagyis komoly központosítást jelentene elsősorban, s nem lenne meglepő, ha a parlament már az ősszel napirendre venné.

Az iparűzési adó, valamint az önkormányzati törvény esetleges módosításai ügyében megkerestük a közigazgatási és területfejlesztési, a nemzetgazdasági és a pénzügyi tárcát. Utóbbi szerint „az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétele dinamikusan növekszik, 2010 óta közel megháromszorozódott, és ez a növekedési tendencia folytatódik. Bár az iparűzési adóval kapcsolatban számtalan észrevétel, felvetés, igény fogalmazódott meg az elmúlt években, átalakításról nem született döntés”. Vagyis kitértek a válasz elől, hogy mi a terv a hipával? A másik két minisztérium lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre.

Miközben több mint egymillióan az átlagos 230 ezer forintnál is kevesebbet kapnak havonta.