Az évszázad árvizét hozó Boris ciklon nyomán a legsúlyosabb helyzet változatlanul Romániában, Csehországban, Lengyelországban van. Romániában a 2002 óta példátlan áradás hét ember életét követelte a Duna torkolatánál fekvő Galac megyében, Ausztriában a vasárnapi mentés során elhunyt tűzoltó után hétfőn Alsó-Ausztria tartományban két idős, egy 70 és egy 80 éves férfit találtak vízbe fulladva otthonukban. Lengyelországból tegnap a PAP állami hírügynökség öt halálos áldozatról számolt be, csehországi jelentések szerint egy ember vesztette életét az áradások következtében, nyolc eltűnt személyt pedig még keresnek a hatóságok.
Ausztriában a folyók és a víztározók szintje hétfő reggelre csökkent, mivel az esőzések enyhültek, ám a meteorológiai előrejelzések keddre még erősebb esőket valószínűsítenek
- jelentette a Reuters hírügynökség.
Az osztrák hatóságok felkészültek egy második hullámra, mára négyzetméterenként további hatvan liter esővel számolnak, de egyes helyeken még ennél is nagyobb mennyiségű csapadék sem kizárt.
A Bécs körüli Alsó-Ausztriát már vasárnap katasztrófa sújtotta területté nyilvánították a több napja tartó esőzés miatt, ez továbbra is hatályban marad. A térségben az árvíz majdnem teljesen lebénította a közlekedést, mind a közúti, mind a vasúti infrastruktúra súlyos károkat szenvedett. A Sankt Pölten és Bécs között az A1-es autópálya víz alá került. Hatósági közlések szerint tegnapig több mint 1800 épületet kellett evakuálni.
Lengyelországban a kormány rendkívüli ülését követően Donald Tusk miniszterelnök természeti katasztrófahelyzetet hirdetett az árvíz sújtotta területeken. Tusk sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 1 milliárd zloty (mintegy 92 milliárd forint) összeget különített el az áldozatok megsegítésére. A miniszterelnök elmondása szerint pénzügyi segítséget fognak kérni az Európai Uniótól. A legsúlyosabb a helyzet a délnyugat-lengyelországi területeken. Bár hétfőre csökkent a víz szintje, az utcákat törmelék és sár borítja, a hidak megrongálódtak, miután több gát és töltés átszakadt vasárnap. Számos lengyel város élelmiszer-adományokat kért.
Miközben egyes részeken csökkent az ár, máshol további árvízveszélyre figyelmeztettek a szakértők.
Az egyik ilyen település a cseh és a német határ közelében fekvő, mintegy 130 ezer lakosú Opole város, ahol az Odera vízszintje folyamatosan emelkedik, még nem tetőzött, de máris több helyen kilépett medréből. Az ugyancsak Odera parti Wroclaw városban (magyar nevén Boroszló) is a legrosszabbra készülnek. Az ország harmadik legnagyobb városának számító, 640 ezer lakosú sziléziai „fővárosnak” öt folyója van, az Odera és négy mellékfolyója. Itt szerdára várják a tetőzést. A várost 1997-ben katasztrofális árvíz sújtotta, és ez a trauma még mindig jelen van a köztudatban.
Csehországban is változatlanul drámai a helyzet. A vasárnap elöntött Jesenik városban a víz apadása után megkezdődtek a takarítási munkálatok, de a két méteres lezúdult ár iszonyú károkat okozott. Itt továbbra sincs áram és víz, a telefonszolgáltatások sem működnek. A Reuters jelentése szerint a Morva folyó vízszintje tovább emelkedik, a Prágától 230 kilométerre keletre fekvő Litovel város mintegy 70 százalékban víz alá került tegnap. Itt bezárták az iskolákat és több egészségügyi intézményt is - közölte a város polgármestere a Facebookon közzétett videóban.
Minden víz alatt – Galéria az árvíz pusztításáról Kelet-EurópábanÍgy mosta el az árvíz az osztrák kisvárost – Videó!Az északkelet-csehországi Ostrava városban a város hő- és melegvízellátását biztosító erőművet, valamint két vegyi üzemet is be kellett zárni egy gátszakadás miatt. A további árvízveszély okán kiterjesztették az evakuálást, becslések szerint ugyanis másodpercenként száz köbméter víz ömlik át a gát résein, amelyeket kövekkel próbálnak betömni. Ostrava az ország harmadik legnagyobb városa. A 80 százalékban víz alá került Krnovból evakuálni sem tudják az embereket, mert a kijelölt, biztonságosnak vélt területek is víz alá kerültek. Az országban a vasúti forgalom több mint 60 százalékban leállt, több mint 12 ezer embert lakoltattak ki országszerte. Petr Pavel kormánya válságtanácskozást tartott, a miniszterelnök adományokra szólított fel az árvízkárosultak számára, az árvízkárosultaknak nyújtandó gyorssegélyről is tárgyalnak.
Romániában is két évtizede nem látott tragédiát okozott az özönvíz elsősorban a dél-keleti Galac és Vaslui megyékben, de összességében nyolc megye mintegy 20 települését érintette súlyosan az árvíz. Galacon egész települések kerültek víz alá. Amint Emil Dragomir, Slobozia Conachi polgármestere a román televíziónak elmondta, az áradás annyira pusztító volt, hogy vannak emberek, akik csak a rajtuk lévő ruháikkal maradtak, mindenüket elsöpörte az ár. Itt is az esőzések és gátszakadások következtében háztartások tízezrei maradtak áram és meleg víz nélkül. Marcel Ciolacu kormánya hétfőn vészhelyzetet hirdetett a két legsúlyosabban érintett megyében. Bejelentették, a kabinet 100 millió lejt (8 milliárd forintot) utal ki a tartalékalapból az árvízkárosultak megsegítésére. Minden érintett háztartás 10 000 lejben részesül az azonnali szükségletek fedezésére, minden halálos áldozat családja további 10 000 lejt kap (1 lej mintegy 80 forint). Azokon az árvíz sújtotta településeken, ahol az iskolaépületek használhatatlanná váltak, ideiglenes jelleggel moduláris épületekbe helyezik át az oktatást.
